A repedés még hat évvel ezelőtt, Etiópiában keletkezett, mindössze néhány nap alatt.

Az etiópiai Afar-medence térségében 2005-ben hasadék nyílt a földben. A rés körülbelül hat méter széles volt, helyenként megszakításokkal, hossza viszont 56 kilométer. Már keletkezésekor azt gondolta több tudós, hogy a hasadék előbb-utóbb egy új óceánnak fog otthont adni, de ezt az elméletet nem fogadta akkor el a tudományos közvélemény.

A két évvel ezelőtti kutatást Atalay Ayele, az addisz-abebai egyetem professzora vezette, a szükséges szeizmológiai adatokat az etiópiai állomások mellett a szomszédos Eritreában és Jemenben levő megfigyelőközpontoktól gyűjtötte össze. A kutatás eredményét a Geophysical Journal című szakfolyóirat közölte.

A tanulmány szerint a repedés 2005-ben meglepően gyorsan, alig néhány nap alatt jött létre. Miután a rés északi végénél található Dabbahu-vulkán kitört, magma tolult a földkéreg repedésébe, és elkezdte szétfeszíteni azt.

Ayele és a keze alatt dolgozó nemzetközi kutatócsoport úgy véli, teljesen hasonló folyamatok zajlanak az óceánok mélyén, a világtengerek fenekén levő, hegygerincszerű formációk is hasonló módon törnek szét. A folyamat mára felgyorsult, földrengésekkel, vulkánkitörésekkel, a sivatag óceánfenékké alakulásával.

Az elmúlt hónapokban, felgyorsult a vulkáni tevékenység: az Észak-Kelet-Afrikai háromszögben, a geológusok 22 ponton észleltek földalatti vulkanikus aktivitást a felszín közelében. A magma akár nyolc méter széles repedéseket is égetett a földbe, de Erta Ale közelében például, a felszínre is feltört.

A magma elképeszti a tudósokat: ez az a fajta, amely másutt is csak a mélytengeri, óceánközépi hátságokra jellemző, jellegzetessége az alacsony szilícium-dioxidtartalma. A régió egyre inkább hasonlít egy tengerfenékre - csak hiányzik a víz.

A jövőben így könnyen lehet tanulmányozni a felszínen az óceán mélyén zajló folyamatokat, vélik a kutatók, de a hasadék gyors keletkezése arra utal, hogy a rés további nyílása hirtelen veszélyeztetheti sok helyi lakos egzisztenciáját.

Azt eddig is tudták, hogy az Afrikai- és az Arab-kőzetlemez távolodik egymástól – évente legfeljebb egy-két centit –, mint ahogy az elmúlt harmincmillió évben is távolodott. Ennek a folyamatnak az eredménye a Vörös-tenger is. A kutatók szerint ez a tenger és az Ádeni-öböl évmilliók múlva csatlakozik az új óceánhoz.