2020. február 27. - Ákos, Bátor
Írásunkban kiemeltünk három, 2010-hez kapcsolódó korszakalkotó tudományos eredményt, melyek pontosítására, gyakorlati felhasználására a 2011-es évben kerülhet sor.
2011. január 1. szombat 14:09 - Győry S. József
Közelebb az univerzum születéséhez

Anna McGrail
"A tudomány törvényei nem tesznek különbséget múlt és jövő között. Ami megtörtént, ami megtörténhet, és ami megtörténhetett volna, elválaszthatatlan egymástól. Az időben minden megtörténhet."
2010-ben közelebb kerültünk az univerzum, így az ősrobbanás utáni állapotok megismeréséhez. Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) svájci, nagy hadronütköztetőjében (LHC) ólom atommagok ütköztetése révén a nap belső hőmérsékleténél (15 millió Celsius fok) egymilliószor magasabb hőmérsékletet sikerült elérni. A hatalmas hőmérsékleten az atomok is megolvadtak, így a tudósok azt remélik, hogy többet tudhatnak meg az atomokat összetartó, eddig ismeretlen erőről.

Az ütközés során egy rejtélyes anyag is keletkezett, amely Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint csak a világ keletkezésekor volt jelen. Pálinkás a HírExtra kérdésére elmondta, hogy az anyag „a fizika jelenlegi álláspontja szerint a világegyetem kezdeti anyaga”, így további tanulmányozása „olyan eredményekhez, felismerésekhez vezethet, amit eddig el sem tudtunk képzelni.”

A CERN ebben az évben jócskán kitett magáért, hiszen egy speciális mágneses csapda segítségével annyi antianyagot sikerült tárolniuk, ami már vizsgálható mennyiségnek számít. Az antianyag a normál - univerzumunkat felépítő - anyag tükörképe. Lévai Péter, a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója szerint „létezik egy tisztázásra szoruló mechanizmus, amely az anyagot előnyben részesítette az antianyaggal szemben…” a tudósok erre a jelenségre keresik a választ.

A HírExtra Rolf-Dieter Heuert, a CERN főigazgatóját a CERN sikereiről kérdezte, aki egy lényegre törő kérdést tett fel nekünk. „Mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy miként alakult ki és fejlődött az univerzum. Miért vagyunk itt? Mit tett a természet, amivel megteremtette az élet lehetőségét itt?” A CERN jóvoltából akár a 2011-es évben választ kaphatunk erre a súlyos kérdésre.

Arzénevő (ál)baktérium?



A foszfor, a szén, a hidrogén, a nitrogén, a kén valamint az oxigén az élet alapelemei. A kaliforniai Mono sós tó ellenben olyan baktériumnak ad otthont, amely fehérvérsejtjeibe foszfor helyett arzént, vagyis mérgező nehézfémet épít be.

A Science című tudományos folyóirat által publikált felfedezésre Felisa Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológiai munkatársa így reagált: „ez a kutatás arra emlékeztet minket, hogy az élet, ahogy mi ismerjük, sokkal rugalmasabb lehet annál, mint amit feltételezni, vagy elképzelni tudunk."
A kutatók azt kívánják megvizsgálni, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e: az újonnan felfedezett baktérium talán már választ is adott - volna - a kérdésre.

A legtöbb szakember azt kifogásolja, hogy a felsorolt bizonyítékok nem elegendőek az állítás bizonyítására.  Az origo.hu által megkérdezett Szathmáry Eörs evolúcióbiológus professzor szerint „ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el."

Az előttünk álló év remélhetően választ ad a felfedezés valóságtartalmára.

Magyar találmány, ami megreformálhatja a játékvezetést



A 2010-es futball VB rámutatott arra, hogy a játékvezetők sem tévedhetetlenek, ám a hibáikért egy-egy ország többszázezer szurkolója előtt felelnek. Sokan a videóbíró bevezetését tartották indokoltnak, ám a kétes szituációknál elengedhetetlen lenne a mérkőzés megállítása, majd az eset képi elemzése. Itt jön képbe Maruzsi László feltaláló korszakalkotó találmánya.

Maruzsi úr a HírExtra megkeresésére elmagyarázta a találmány működését.

„A kamerák által látott képet feldolgozzuk, a játékosokat megkülönböztetjük a mezeik alapján és a labdát követjük. Ha a játékszer az alapvonalra, gólvonalra, oldalvonalra került, automatikusan küldünk egy rezgő-csipogó jelet a parkjelző botjára, így jelezve, hogy melyik oldalszakaszon hagyta el a labda a játékteret: piros lámpa az alapvonalat, piros villogó lámpa az oldalvonalat, zöld lámpa a gólvonalat jelöli.

Amennyiben leshelyzet történik és a parkjelző nem biztos a dolgában, megnyomja a hüvelykujjára eső gombot: ha a bot csendben marad, akkor nincsen les, ha rezeg, akkor természetesen jelzi a lest. A rendszer hasonlatos a színházi súgókhoz: ha nincsen rá szükség, akkor csendben marad, ám ha kérik, azonnal segít. Nem kell szabályt módosítani, csak felszerelni a rendszert a pályára.”

A találmány működőképes, az eddigi visszajelzések pozitívak, a FIFA 2011. március 11-én adhat engedélyt a rendszer piaci alapon történő értékesítésre.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását