Az új évtized a kimagasló eredményeké?

Közelebb az univerzum születéséhez

2010-ben közelebb kerültünk az univerzum, így az ősrobbanás utáni állapotok megismeréséhez. Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) svájci, nagy hadronütköztetőjében (LHC) ólom atommagok ütköztetése révén a nap belső hőmérsékleténél (15 millió Celsius fok) egymilliószor magasabb hőmérsékletet sikerült elérni. A hatalmas hőmérsékleten az atomok is megolvadtak, így a tudósok azt remélik, hogy többet tudhatnak meg az atomokat összetartó, eddig ismeretlen erőről.

Az ütközés során egy rejtélyes anyag is keletkezett, amely Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint csak a világ keletkezésekor volt jelen. Pálinkás a HírExtra kérdésére elmondta, hogy az anyag „a fizika jelenlegi álláspontja szerint a világegyetem kezdeti anyaga”, így további tanulmányozása „olyan eredményekhez, felismerésekhez vezethet, amit eddig el sem tudtunk képzelni.”

A CERN ebben az évben jócskán kitett magáért, hiszen egy speciális mágneses csapda segítségével annyi antianyagot sikerült tárolniuk, ami már vizsgálható mennyiségnek számít. Az antianyag a normál – univerzumunkat felépítő – anyag tükörképe. Lévai Péter, a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója szerint „létezik egy tisztázásra szoruló mechanizmus, amely az anyagot előnyben részesítette az antianyaggal szemben…” a tudósok erre a jelenségre keresik a választ.

A HírExtra Rolf-Dieter Heuert, a CERN főigazgatóját a CERN sikereiről kérdezte, aki egy lényegre törő kérdést tett fel nekünk. „Mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy miként alakult ki és fejlődött az univerzum. Miért vagyunk itt? Mit tett a természet, amivel megteremtette az élet lehetőségét itt?” A CERN jóvoltából akár a 2011-es évben választ kaphatunk erre a súlyos kérdésre.

Arzénevő (ál)baktérium?

A foszfor, a szén, a hidrogén, a nitrogén, a kén valamint az oxigén az élet alapelemei. A kaliforniai Mono sós tó ellenben olyan baktériumnak ad otthont, amely fehérvérsejtjeibe foszfor helyett arzént, vagyis mérgező nehézfémet épít be.

A Science című tudományos folyóirat által publikált felfedezésre Felisa Wolfe-Simon, a NASA asztrobiológiai munkatársa így reagált: „ez a kutatás arra emlékeztet minket, hogy az élet, ahogy mi ismerjük, sokkal rugalmasabb lehet annál, mint amit feltételezni, vagy elképzelni tudunk."
A kutatók azt kívánják megvizsgálni, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e: az újonnan felfedezett baktérium talán már választ is adott – volna – a kérdésre.

A legtöbb szakember azt kifogásolja, hogy a felsorolt bizonyítékok nem elegendőek az állítás bizonyítására.  Az origo.hu által megkérdezett Szathmáry Eörs evolúcióbiológus professzor szerint „ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el."

Az előttünk álló év remélhetően választ ad a felfedezés valóságtartalmára.

Magyar találmány, ami megreformálhatja a játékvezetést

A 2010-es futball VB rámutatott arra, hogy a játékvezetők sem tévedhetetlenek, ám a hibáikért egy-egy ország többszázezer szurkolója előtt felelnek. Sokan a videóbíró bevezetését tartották indokoltnak, ám a kétes szituációknál elengedhetetlen lenne a mérkőzés megállítása, majd az eset képi elemzése. Itt jön képbe Maruzsi László feltaláló korszakalkotó találmánya.

Maruzsi úr a HírExtra megkeresésére elmagyarázta a találmány működését.

„A kamerák által látott képet feldolgozzuk, a játékosokat megkülönböztetjük a mezeik alapján és a labdát követjük. Ha a játékszer az alapvonalra, gólvonalra, oldalvonalra került, automatikusan küldünk egy rezgő-csipogó jelet a parkjelző botjára, így jelezve, hogy melyik oldalszakaszon hagyta el a labda a játékteret: piros lámpa az alapvonalat, piros villogó lámpa az oldalvonalat, zöld lámpa a gólvonalat jelöli.

Amennyiben leshelyzet történik és a parkjelző nem biztos a dolgában, megnyomja a hüvelykujjára eső gombot: ha a bot csendben marad, akkor nincsen les, ha rezeg, akkor természetesen jelzi a lest. A rendszer hasonlatos a színházi súgókhoz: ha nincsen rá szükség, akkor csendben marad, ám ha kérik, azonnal segít. Nem kell szabályt módosítani, csak felszerelni a rendszert a pályára.”

A találmány működőképes, az eddigi visszajelzések pozitívak, a FIFA 2011. március 11-én adhat engedélyt a rendszer piaci alapon történő értékesítésre.