2024. március 29. - Auguszta
A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója. A részecskekutatás legújabb kérdéseit érintő előadás előtt a HírExtrának lehetősége nyílt háttérbeszélgetést folytatni a német tudóssal.
2010. november 30. kedd 12:29 - Hassan Szihám
Mi a CERN?
A Conseil Européenne pour la Recherche Nucléaire (magyarul Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa) a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Large Hadron Collider (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé északra. Az alapító okiratot 1954. szeptember 29-én írták alá 12-en, jelenleg viszont már 20 tagországgal rendelkezik.

Célja részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára, nemzetközi együttműködések keretében számtalan kísérletet építettek fel itt. A fő telephelyen Meyrin-ben van egy nagy számítástechnikai központ is, rendkívül hatékony adatfeldolgozó kapacitással.

Jelenleg 3000 teljes idejű alkalmazottja van, és mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök – 80 nemzet 500 egyeteméről –, a világ részecskefizikai közösségének mintegy fele, dolgozik CERN-beli kísérleteken. A nagyközönség szívesen látott vendége a CERN Mikrokozmosz kiállításának, és lehetőség van időnként ténylegesen működő detektorok szervezett látogatására is.

Forrás: Wikipedia
2008 óta felgyorsulni látszik a részecskefizikai kutatások eredményessége. Ekkor kezdte meg működését a Nagy Hadronütköztető. A tudósok várakozásai szerint ez a szerkezet lehet a kulcs az univerzum megismeréséhez.

Egy pillanatnyi aszimmetria műve

A Nagy Hadronütköztető szép sorjában gyűjti tudományos érdemeit. Nemrégiben sikerült vele akkora mennyiségű antianyagot létrehozni, és tárolni, mely lehetővé teszi tulajdonságainak vizsgálatát.

„Egészen pontosan 38 atomot állítottunk elő, ami azért még közel sem elég. Ez az első lépés az analízishez. Az antianyaggal az a probléma, hogyha egyszer létrehozod, az anyaggal találkozva azonnal megsemmisül. Tehát külön kell őket választani” – válaszolta Heuer a HírExtra kérdésére.

„Teremtünk egy csomó antianyagot, melynek a többsége megsemmisül, és ha szerencsések vagyunk, egy tizedmásodperc erejéig néhányat sikerül tárolni. Most először történt meg, hogy sikerült egy olyan mennyiséget megőrizni, mely mérhető, ebben az esetben ez 38 volt” – mondta a főigazgató.

Heuer szerint ez a kutatási eredmény azért jelentős, mert bebizonyosodott, hogy mindez lehetséges. A következő lépés, hogy megpróbálnak többet előállítani, majd azután meg lehet vizsgálni az antianyag tulajdonságait, és össze lehet hasonlítani, hogy pontosan ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik-e, mint amire számítottak.

„Mert lennie kell egy nagyon csekély aszimmetriának a metaviselkedés és azt antimetaviselkedés között. Különben mindegyik megsemmisülne. Röviddel az ősrobbanás után egy kis aszimmetria alakult ki a természetben. Ennek köszönhetően ülünk most itt. Ezek vagyunk mi, ezt akarjuk megérteni.”

Mik vagyunk?

„Mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy miként alakult ki és fejlődött az univerzum. Miért vagyunk itt? Mit tett a természet, amivel megteremtette az élet lehetőségét itt?” – teszi fel a kérdéseket Heuer.

„Hogy megtaláljuk a válaszokat, vizsgálatokat kell végeznünk. Hogyha nem végzünk ilyen tudományos kísérleteket, onnantól kezdve nem vagyunk emberi lények, mert ez különböztet meg minket az egyéb teremtményektől. Az antianyag körülbelül nyolcvan éve lett kísérletileg felfedezve. És ma már nem csak, tárolni tudjuk, de alkalmazzuk is. Például a kórházakban a pozitronemissziós tomográfiát szinte minden nap használják. A pozitron is antianyag, antielektron.”



Súlyos kérdés

A részecskekutatókat foglalkoztató egyik legfontosabb kérdés, hogy mitől lesz az elemi részecskének tömege. A tudósok jelenleg egy Higgs-bozon elnevezésű részecskének tulajdonítják ezt a szerepet. Azonban korántsem biztos, hogy ez a részecske létezik. „Nem tudom megmondani, mekkora az esélye a Higgs-bozon létezésének, de jelenleg ez a legjobb magyarázat a tömegre” – mondta Heuer.

„De ha ez nem is a Higgs, akkor valami másnak kell ott lennie, ami a tömegért felelős. Akkor annak a valaminek a Higgséhez nagyon hasonló tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Tehát ha nem létezik a Higgs, akkor valami mást találunk, ami a Higgs szerepét tölti be. Vagyis én egészen biztos vagyok abban, hogy valamit találunk.”

Arra a kérdésre, hogy ez mikorra várható, Heuer vonakodott választ adni, azonban kifejtette, egyre optimistábban látja a helyzetet. Halkan megjegyezte, talán két év múlva lesz konkrét eredmény.

Fekete lyukak miniben

Világszerte riadalmat keltett, mikor kiderült, hogy a CERN-ben fekete lyukak előállításával kísérleteznek, mivel azok elnyelhetik az egész Földet. Heuer igyekezett eloszlatni a félelmeket. „Amikor fekete lyukakról beszélünk, nem szabad az univerzum fekete lyukaira gondolni, hanem itt mikroszkopikus fekete lyukakról van szó, melyeket amint létrehozunk, instabilitásuknál fogva azonnal elillannak.”

Heuer megerősítette, hogy lehetséges fekete lyukakat létrehozni a Nagy Hadronütköztetőben, azonban ezek teljesen veszélytelenek. „Amit mi a Nagy Hadronütköztetőben csinálunk a fekete lyukakkal, az semmi egyéb, mint amit az univerzum tesz milliárd évek óta, csak sokkal nagyobb energiákkal. És ennek ellenére mi még mindig itt ülünk. Számomra ez kísérleti evidencia.”



A sötétség eloszlatása

A CERN jövőbeli kutatási terveivel kapcsolatban Heuer elárulta, hogy elég sok feladat áll még előttük. „Még mindig csak 4-5 százalékát ismerjük az univerzumnak, és mindez 40 évet vett igénybe. Ez a kutatás nem egyszerű dolog” – mondta a főigazgató. „Az univerzum 95 százaléka még mindig sötét.”

Az univerzum egynegyede fekete anyag, ami olyan mint a normális anyag, mely a gravitációval van összefüggésben. Az maradék háromnegyed pedig az ún. fekete energia, mely az univerzum terjeszkedéséért felelős. Tehát ez két hatás, mely egymás ellen dolgozik. „A fekete anyagról és energiáról nem tudunk semmit. Azt remélem, hogy a Nagy Hadronütköztető segítségével találhatunk a fekete anyag tulajdonságaira utaló dolgokat.”

CERN a mindennapokban

Arra kérdésre, hogy az átlagember mindennapi életére milyen érezhető hatással bírhatnak a CERN-ben végzett kutatások, Heuer elmondta, a kutatások során mindig az a cél, hogy újabb tudásra tegyünk szert.

„A web is a CERN-ben született. A globális együttműködés következtében szükségünk volt egy platformra, ahol gyors információcserére nyílik lehetőségünk. Így működik a tudomány. Van egy ötleted, hogy csinálni akarsz valamit, és aztán megtalálod hozzá az eszközöket.”



Tudomány a túléléshez

Heuer szerint a tudomány támogatása kiemelten fontos minden ország számára. „Számos kormány elköveti azt a hibát, hogy a tudományra fordított összegből faragnak le, főként krízishelyzetekben. A munkám egyik része, hogy meggyőzzem a kormányokat arról, hogyha a tudományból vesznek el, azzal a jövőt vágják el. Mert a tudományos kutatás az egyetlen módja annak, hogy ha nem is feltétlenül elkerülni, de legalább mérsékelni tudjuk a következő krízist.”

Persze azzal a CERN főigazgatója is tisztában van, hogy nem minden ország rendelkezik ehhez a megfelelő anyagi kerettel. „Az egyetlen módja annak, hogy egy szerényebb keretekkel rendelkező ország tudományos életben részt tudjon venni, hogyha közösen csinálják. Mert egyedül nem lehet véghez vinni. Éppen ezért nő a tagországok száma a CERN-ben is, jelenleg is öt ország jelentkezik tagságért, így lassan már huszonhatan leszünk. Ez is azt mutatja, hogy az országok részt akarnak venni a tudományban.”

A tudomány és vallás békülése?

Azt gondolná az ember, hogy a tudósok, főként az ősrobbanással és az univerzum kialakulásával foglalkozók állnak a legtávolabb a vallásosságtól. Ez azonban nem feltétlenül van így. „Ezt a kérdést én is rendszeresen felteszem magamnak. Ha valaki hisz az ősrobbanásban, akkor is felvetődik a kérdés, hogy mi volt az ősrobbanás előtt. Minden egyes alkalommal, amikor találunk valamit, felvetődik a kérdés, mi volt előtte, és mi az oka annak, hogy létrejött.”

Az egyik célom, hogy szervezzek egy workshopot, mely „A tudomány határfelületénél” címet viselné, és összehozná a filozófiát, a vallást és a részecskefizikát, hogy lássuk, tudunk-e ezekről a dolgokról egy közös nyelven beszélni? Mert a probléma itt a közös nyelvvel van.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását