A legfőbb ügyész posztjára jelölt Polt Péter - Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére - emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint a legfőbb ügyész interpellálhatósága nem egyeztethető össze az ügyészség független státuszával.

Polt Péter hozzátette: az Alkotmánybíróság egyik 2004-es határozata, amely a legfőbb ügyész alkotmányjogi helyzetével foglalkozik, kitér az interpellációra is, ebből pedig kiolvasható, hogy az nem egyeztethető össze a független státusszal.

Az interpellálhatóság nem segítette a jogállami értékek megőrzését - összegzett.
Polt Péter kitért arra, hogy korábban már betöltötte ezt a posztot, az elmúlt négy és fél évben pedig a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetőjeként dolgozott, így ismeri az ügyészség tevékenységét.

Közölte: szeretné, ha ezen tapasztalatok és ismeretek birtokában a megváltozott körülményekhez igazíthatnák az ügyészség felépítését és munkáját, hogy a szervezet az eddiginél is jobban szolgálhassa a törvények és az alkotmány által kijelölt célokat.

Budai Gyula (Fidesz) arra volt kíváncsi, mit tervez a korrupciós eljárások felgyorsítása érdekében. Polt Péter közölte: egyetért azzal, hogy fel kell gyorsítani ezeket az ügyeket, és el kell jutni a végükre, vagyis meg kell állapítani, történt-e bűncselekmény vagy sem. Ehhez jó alapnak nevezte azt a módosító indítvány, amely 50 főt adna erre a területre az ügyészségnek.

Kiemelte: nagyon lelassítja az ilyen ügyek felderítését, hogy gyakran megjelenik bennük a "külföldi szál". Ezért elengedhetetlennek nevezte a nemzetközi együttműködés javítását, de fejleszteni kívánja az kooperációt a titkosszolgálati módszereket alkalmazó szervezetekkel és a rendőrséggel. A Központi Nyomozó Főügyészségnél külön egységet tervez létrehozni a korrupciós ügyek kezelésére.

Harangozó Tamás kérdésére, hogy várható-e ugyanolyan tömeges vezetőcsere az ügyészségen, mint első kinevezésekor, azt válaszolta: lesz szervezeti átalakítás, az pedig személyi változásokat is jelent. Hozzátette: legfőbb ügyésszé választása esetén áttekinti a szervezeti egységek vezetői struktúráit, hatékonyságát, és ennek fényében dönt a vezetőkről. Hangsúlyozta, hogy nagyon magas szakmai és vezetői követelményeket kíván állítani a vezetőkkel szemben.

Arra a kérdésre, hogyan kívánja garantálni az ügyészség politikamentességét, hangsúlyozta: az ügyészség ma is politikamentesen dolgozik, így dolgozott 2000 és 2006 között, és így dolgozik az általa vezetett főosztály is. Megjegyezte: ez a kérdés 1995 és 2000 között soha nem merült fel. Polt Péter kiemelte, hogy a bíróságok szerint is megalapozatlan, hogy elfogult lett volna az ügyészség, ennek alátámasztására a Legfőbb Ügyészség által indított személyiségi jogi perek ítéleteiből idézett.

Schiffer András (LMP) kérdésére kifejtette: maga is súlyos problémának tartja, hogy nyomozati iratok kerülnek ki a sajtóhoz még a vádemelés előtt. Hozzátette: az ügyészség nem tudja megakadályozni, hogy például a védőtől kikerüljenek az iratok a sajtóhoz, bár nem vitatta, hogy vannak olyan dokumentumok is, amelyek az ügyészségtől származnak. Jelezte: partner lenne abban, ha a jogalkotó külön törvényi tényállást alkotna ezekre a helyzetekre.

Schiffer András kérdésére, hogy miért nem indít az ügyészség hivatalból nyomozást, ha bármely közhatalmi szervvel kapcsolatban hivatali visszaélésről vagy korrupcióról szóló sajtóhírek jelennek meg, Polt Péter kifejtette: ha az újságban megjelenő dokumentumok alapján megállapítható a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, akkor az ügyészség hivatalból vizsgálatot indít, azonban - mint fogalmazott - egy újságcikkben nem szoktak ilyen jellegű bizonyítékok lenni.

Arra a kérdésre, hogy a tervez-e vizsgálatot a 2003-2009 közötti törvénytelen tüntetéstiltások, -feloszlatások kapcsán, azt válaszolta: ha elnyeri a legfőbb ügyészi posztot, Schiffer András országgyűlési képviselőként fordulhat hozzá, és megígéri, hogy ezt a kérdést az ügyészi szervezet megvizsgálja.

Staudt Gábor (Jobbik) arra volt kíváncsi, tervezi-e azoknak az ügyészeknek a felelősségre vonását, akik 2006 őszén megalapozatlanul emeltek vádat. Polt Péter közölte: ha megválasztják, az összes ezzel kapcsolatos jelentést áttanulmányozza, és amennyiben szükséges, újra megvizsgálják a kérdést.

Az természetes, hogy ha felvetődik egy ügyész felelőssége törvénysértésért, akkor ezért felelősségre vonás is jár - mondta.

Arra a kérdésre pedig, hogy tervezi-e a katonai ügyészség átalakítását, kifejtette: "bizonyos tekintetben" meg kell szüntetni a katonai ügyészség elkülönültségét. Véleménye szerint a katonai ügyészeknek nagyobb részt kellene vállalniuk a "civil" ügyekben.

Schmitt Pál köztársasági elnök múlt pénteken Kövér László házelnöknek írt levelében javasolta, hogy az Országgyűlés Polt Pétert válassza legfőbb ügyésszé. Az államfő döntése előtt egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, valamint tárgyalt Kovács Tamás legfőbb ügyésszel és a posztot korábban betöltő Polt Péterrel és Györgyi Kálmánnal.