Az Ollókezű Edward vagy az Alice Csodaországban 52 éves rendezőjének tavaly a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) szentelt nagy sikerű kiállítást. Ennek új változatát nézhetik meg a látogatók a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Bell Lightbox palotájában, ahol a kiállítással párhuzamosan Burton filmjeit is vetítik.

"Nagyon furcsa dolog, mivel ilyesmi rendszerint akkor esik meg az emberrel, ha már meghalt" - nyilatkozta Burton a Reuters hírügynökségnek a kanadai megnyitó előtt. Mint mondta: nemcsak megtiszteltetés, hanem különös élmény is számára, hiszen sok olyasmit is felvonultat a tárlat, amit sohasem szánt bemutatásra.

"Igazából nem nagyon járok múzeumba, ezért az ötletet valami testen kívüli élményként élem át" - elemezte, hogy milyen érzés régi leveleit, papírdarabokra rajzolt vázlatait viszontlátni.
"Egyfajta +Jé, ott lógnak a koszos zoknijaim a falon!+ érzés. Van benne valami különös. De úgy érzem, jó kezekbe kerültem a MoMÁ-ban.

Úgy rendezték a kiállítást, hogy nem vált kényelmetlenné, hiszen nem gondoltam korában, hogy ezek a dolgok megint előkerülnek. Egyszerűen csak fura, ami jó. Nem ódzkodom a különös érzésektől" - fogalmazott Burton. A hétszáz tételt felvonultató kiállításon fontos szerephez jutnak a rendező által kitalált karakterek, amelyek a rajzokon vagy bábokként egyszerre mutatkoznak szépnek, ugyanakkor sebezhetőnek.

"Mindig is vonzott a dolgok sokszínűsége. Úgy érzem, a dolgok sohasem egyfélék. Mulatságosak és szomorúak, csinosak és rondák. Zömmel több dolog keverékei, én pedig igyekszem a nem feltétlenül összeillőket összekapcsolni" - fejtegette. Egyik válaszában elárulta, hogy akadnak olyan filmjei, amelyek közelebb állnak hozzá, így az Ollókezű Edward és a Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya is, mivel a személyiségével mutatnak rokon vonásokat.

Az Ollókezű a kamaszkori érzéseit idézi fel, a Sweeney-ben a főhős szótlansága rokonszenves neki. Ugyanakkor a forgatás ideje alatt természetesen minden alkotása a szívéhez nőtt, élete részévé vált. A kiállítás azzal nyerte el tetszését - mondta -, hogy a maga esetlegességében, illetve folyamatában is bemutatja filmes alkotói munkáját. Olyan ötletcsírák is szerepelnek, amelyekből sohasem lett film, de a filmkészítés más esetben az első vázlatoktól az ötlet kibontásáig végigkövethető.