2020. február 28. - Elemér
Megszületett az új médiaalkotmány. Kolláth György alkotmányjogász az online sajtóban végbemenő előrelépésekről és a legégetőbb változásokról nyilatkozott a HírExtrának.
2010. november 8. hétfő 12:26 - Fontos Erzsébet
Alkotmányjogászként milyen hiányosságokat vélt felfedezni az új médiaalkotmányban?

Tájékoztatási kötelezettség
A médiaalkotmány lényegében változatlanul fenntartja az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek tájékoztatási kötelezettségét, megszünteti azonban a társadalmi szervezetek, így például a pártok esetében.

www.nmhh.hu
A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság első generációs alapjog. Ez a jog annál jobban érvényesül, minél távolabb tartja magát tőle az állam. Ha az állam mégis úgy ítéli meg, hogy ezzel a törvényhozás szintjén foglalkozni kell, akkor is az Országgyűlést köti az alkotmánybíróság alap jogi tesztje. Az alapvető jog sérthetetlen és elidegeníthetetlen. Ennek szolgálata az állam elsőrendű kötelessége. A törvényi szabályozásnak a szükségesség- arányosság együttes feltételének kell megfelelnie.

Alkotmányjogi szempontból a médiaalkotmány számottevő része aránytalan korlátozása a médiaszabadságnak, egy része pedig feltételezhetően szükségtelen is. A két feltételnek együtt kellene lenni.

Amikor az állam egy ilyen jogot szabályoz, akkor nem az a cél, hogy elvonja, korlátozza ezt a jogot, hanem egyengesse annak útját. Biztosítsa a jog megvalósulásának a feltételeit, és ha netán ez a jog más alkotmányos joggal ütközik, akkor arra szabályt adjon. Jelenleg nem látok ilyen törekvéseket benne. Alkotmányos, hogy a szabályozás lebetonoz intézményeket, melyek elvileg pártsemleges, politikailag függetlenek. Ennek ellenére nem ezt látjuk a kétharmados többség és a kinevezések által. A szabályozás egésze szembemegy az alkotmány alapjogi rendszerével, emellett aránytalan-szükségtelen normaköteg került a törvénybe.

Az alkotmány rendelkezik arról, hogy a médiumoknak tilos a nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség elleni gyűlöletkeltés. Ellentmondás az, hogy a javaslat kimondja, a magyar jogrend elismeri és védi a sajtó szabadságát, mégis tiltásokat ír elő?

Nem okvetlenül. Önmagában azzal nem lenne probléma, hogy a médiaalkotmány politikai vagy bármely egyéb okból olyan elemet tesz az alkotmányba, mint pl. kisebbség elleni gyűlöletkeltés, hiszen a sajtószabadsághoz való jog elméletben ütközhet az emberi méltósághoz fűződő másik alapjoggal. Nem lehet olyan sajtószabadság, amely az "emberi méltóságot" kiüti. Úgy turbósítják az egész folyamatot, hogy abban legyen ilyen és olyan kijelentés is.

Az alkotmány alapján tilos egyes kisebbségek, mindemellett bármely többség elleni gyűlöletkeltés. Ön szerint ez a kijelentés tartalmaz ellentmondást?

Ez politikai dekázás. Ezek azok a taktikai elemek, melyek jól megcsinált, korszerű európai törvényben nincsenek, Magyarországon pedig vannak. Ide is - oda is kacsingatnak, hogy elmondhassák, benne vannak ezek és azok az álláspontok is.

Számos alkotmányos érték van, amit nem kell beleírni. Az alkotmány egyes tételeit nem kell egy másik szabállyal megtámogatni. Magától él, nem pedig azért, mert valamelyik utal rá.
 
A gyűlöletkeltés kategóriájába sorolható-e az, ha valaki egy negatív, támadó hangvételű kritikát ír a papok pedofil botrányairól, ezáltal esetlegesen gyűlöletet szít a katolikus egyházzal szemben?

A tény szent, a vélemény szabad. A tények tekintetében a sajtójog pontosságot és egzaktságot vár el. Ezzel szemben a vélemény sokszínű .Amint a törvénybe gumifogalmakat tesznek, akkor vagy megpróbálják azt értelmezni, ami majdnem mindig lyukas vagy nem értelmezik és rábízzák a bíróságra. Amikor politikai ízű szabályokkal próbálkoznak, akkor azok rendszerint testidegen elemek egy jó törvényben, kilökődnek vagy értelmezhetetlen joggyakorlathoz vezetnek. Azt át lehetett volna venni a bírói gyakorlatból, hogy tények tekintetében szabatosság várható el, azonban a bírálat a minősítés és adott esetben a lesújtó kritika is szabad.

A gyűlöletkeltés tiltása értelmében egyes sajtóorgánumok megszűnhetnek?

Elméletben igen, mint ahogy Európa nagy részében így is van. Az az európai elv jelenik meg, miszerint, ha egy lap durván megaláz valakit, és ezzel neki erkölcsi és vagyoni kárt okoz, akkor olyan közérdekű bírsággal sújtható, ami a lap tényleges megszűnéséhez vezethet.

A jéghegy csúcsát kell és lehet szabályozni. A normális demokráciában megvetés sújtja azt, aki butaságokkal traktálja az embereket. A joggyakorlat szélsőséges, és elment abba az irányba, hogy véleménynyilvánítás címen egészen ordenáré, alpári alatti minősítések is megjelenhetnek. Szabályozni akkor kell, hogy ha a veszély nem egy valakire, hanem a közösségre vonatkozik.

Az online portálok és blogok a sajtó szabad és „megfoghatatlan” világát jelentik. Az anonimitás, a nick-nevek használata és a tartalmak gyors feltöltése, letörlése jellemzi a bejegyzéseket. Ön szerint az új médiaalkotmány képes ezek szankcionálására?

Ami a nyomtatott sajtóban tilos, az a speciális médiumban, az interneten sem megengedhető. Az internet a szabadság médiuma. Nagyon nehéz a jogsértőket megfogni, de ha a pedofilok esetében megoldható, akkor más jogsértések esetében is meglehet. A technikai háttér megvan, és a jognak ezt követnie kell. Üldözni csak azt kell és lehet, ami ténylegesen megfogható, de onnantól az felderítési kérdés nem pedig jogelvi.

Az alkotmány kísérletet tesz a szabályozásra, melynek során az összes jogi feltétel a médiaalkotmány révén megteremthető, hogy a durva, interneten elkövethető jogsértéseknek is gátat szabjanak.

A helyreigazítás jogával a jövőben az online és a lekérhető tartalmak esetében is lehet élni. Az online médiában nehezen követhető nyomon a félretájékoztatás, hiszen a bejegyzők egy kattintással kijavíthatják és törölhetik a tartalmakat. Ön szerint ez hatékonyan szabályozható lesz?


Vannak anyagi és eljárási szabályok a sajtó helyreigazítására vonatkozóan. Ezeknek az adekvát megfelelőjét az internetre is ki kell alakítani. Nem igaz, hogy az internet mindenfajta gyalázat és bűncselekmény számára kibúvót ad. Ha ez lehetséges, akkor ugyanott vagyunk, mint az Al-Kaida.

Az internet azt az ősi, több ezer éves jogi problémát veti fel, miszerint a nem lehet és a nem szabad nem ugyanaz. A jognak azzal is foglalkoznia kell, amit fizikailag meg lehet csinálni, de a társadalom és a köz érdekében nem szabad. Persze olyan szabályt ne hozzanak, aminek soha senki nem kíván érvényt szerezni, és ami lehetetlen.

A reklámok nem alkalmazhatnak tudatosan nem észlelhető technikákat, valamint nem sérthetnek vallási vagy világnézeti meggyőződést. Ezáltal egyes pártok, csoportosulások reklámjai betilthatók lesznek?

A magyar alkotmányt tekintve Magyarország világi állam, ennek megfelelően a vallásos és a vallás ellenes propaganda is szabad. Ilyen szabály valószínűleg abba az alkotmányos tételbe ütközik, hogy lelkiismereti és vallászabadság van. Ha valami a megjelenés módjában brutálisan jogsértő, akkor beleszólhatnak a tartalomba, de pusztán azon az alapon, hogy valaki bármely egyházat bírál, abba nem. A tartalomba, törvénnyel beleszólni nem lehet, ha mégis megpróbálják, akkor az alkotmánysértő lehet.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását