2021. október 24. - Salamon

Schiffer: Az Alkotmánybíróság a szegényeknek kell

Az Alkotmánybíróság nem a jogászoknak kell, hanem az embereknek, a szegényeknek, akiknek nincs máshova fordulniuk, amikor a hatalom a gazdagok érdekeit érvényesíti - mondta Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője a párt Alkotmánybíróság épülete előtt tartott demonstrációján.
2010. november 3. szerda 20:35 - HírExtra
Schiffer András beszédében megjegyezte: "a kettős mérce rendszeréből van elegünk", (...) létezik a politikában erkölcsi mérce, (...) ettől lehet más a politika Magyarországon".

Kijelentette: ha az Ab-t érintő alkotmánymódosítás átmegy az Országgyűlésen, akkor nincs, aki megvédje az embereket attól, ha a hatalom egy új adót talál ki, és elkezd "a zsebükben turkálni".

Az Ab-t meg kell védeni, hogy ez az intézmény megvédhesse a politikai túlhatalomtól az embereket. Hozzátette: nem lesz más olyan intézmény, ami a kevesek túlhatalmától megvédi őket.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: a múlt héten alkotmányos válságot robbantottak ki, a Harmadik Köztársaság megroggyant pillérei helyén centralizált demokráciát akarnak létrehozni. Arról is beszélt, hogy a Fidsz-KDNP az igazságtalan kifizetések visszaszedését nem bízza a bíróságra, mert az nincs a felügyeletük alatt, kizárólag a nyers erőben hisznek.

Egy alkotmányos demokrácia "morális közösség", a szuverén nép a hatalmát nem egyetlen hatalmi ágra, hanem a hatalmi ágak összességére ruházza át. A demokráciában nem csak négyévente nyilvánítják ki a véleményüket az állampolgárok. Azt mondta, a hatalom az Ab, a népszavazás intézménye és a civil szervezetek ellen is támadást intézett.

A morális válság nem alakult volna ki Magyarországon, ha a demokratikus jogállam megvédte volna a polgárokat a kisemmizéstől, és megóvta volna a kulturális, természeti örökségünket. Ha ez megtörtént volna, akkor stabilabb lenne a jogállami rendszer.

A történet nem a végkielégítésről szól, hanem arról, hogy az állam olyan adópolitikát kíván érvényesíteni, amely sok milliárdot akar átlapátolni kevesek zsebébe - tette hozzá.

A demonstráción Elek István közíró kijelentette: azok nevében beszél, akik tavasszal a Fidesz-KDNP-re azért szavaztak, mert kormányváltást akartak, vagy mert úgy látták, nem volt jobb. Olyan kiigazításokat szeretnének, amelyek nem sértik a kisebbségi jogok tiszteletét, az állampolgári részvételt, a hatalmi ágak szétválasztását. Azt sem akarják, hogy az Ab tevékenységét és a népszavazás intézményét az állam akadályozza.

A választók a gazdasági, morális, politikai válság felszámolását várták a mostani kormánytól, és nem a közjogi rendszer felforgatását. A győztes pártok ígéreteiket megszegték, és csökkenteni igyekeznek a szabadságjogokat, és növelni készülnek a kormányzati hatalomnak való kiszolgáltatottságot.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elnöke rámutatott: "az alkotmányosság védelmére jöttünk ma ide", mert a törvények alkotmányossági vizsgálatától és megsemmisítésének jogától még soha nem fosztották meg az Ab-t.

Utalt arra, a végkielégítések magas összege mindenkit felháborít. Az Ab viszont helyesen mutatott rá, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak végkielégítését jogszabályok határozzák meg, azok megnyirbálása pedig jogsértés. Az Ab-határozat ugyanakkor nem zárta ki a végkielégítések különadóját, ha az összegek magasabbak, mint amennyit a jogszabály szerint adni lehet. Ezt viszont egyedi úton kell megítélni.

A befizetett nyugdíjjárulék elvétele sokakat eltántoríthat a Fidesz-kormánytól. A várható elbocsátások is eltántoríthatják a mostani kormánytól a szavazókat. "Soha nem volt még ekkora szükség rá, hogy a politika valóban más legyen" - fogalmazott.

Szalai Erzsébet szociológus beszédét azzal kezdte: "El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!" Úgy látja, ma latin-amerikanizálódási folyamat, azaz tömeges elszegényedés, és néhányak felemelkedése zajlik, amiről a rendszerváltáskor nem gondolta volna, hogy diktatúrába torkollhat.

Mint mondta, egzisztenciális és érzelmi bizonytalanság tapasztalható a társadalomban, az emberek keresik az identitásukat, és az ezt biztosító vezérekhez fordulnak.

A demonstrálók a Batthyány térről fáklyákkal vonultak át az Alkotmánybíróság Donáti úti épülete elé, ahol több százan gyűltek össze. A tömegben megjelent a szocialista Lendvai Ildikó, Kovács László, Török Zsolt, valamint Mécs Imre 1956-os halálra ítélt, Bozóki András, az első Gyurcsány-kormány volt minisztere, illetve az LMP számos parlamenti és önkormányzati képviselője.

Az eseményen megjelent mások mellett a Város Mindenkié elnevezésű csoport, melynek célja a hajléktalan emberek jogvédelme és a hajléktalanság felszámolása.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását