Clinton: mi a helyzet a biztonsági cégekkel?

Hillary Clinton szombaton telefonált Karzainak, és azt javasolta, hogy dolgozzanak ki közös tervet az Afganisztánban működő biztonsági magáncégek fokozatos lecserélésére - közölte Pilip J. Crowley amerikai külügyi szóvivő. Clintonnak az a célja, hogy az újjáépítést és fejlesztés célzó projektek ne álljanak le. Több amerikai cég és segélyszervezet működésének beszüntetését tervezi, ha nem alkalmazhat őröket munkatársaik és létesítményeik megvédésére. Amerikai sajtójelentések szerint 1,5 milliárd dollár értékű újjáépítési projekt forog veszélyben.

Az afgán elnök augusztus 17-én írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében december 17-ig valamennyi – afgán és nemzetközi - magán biztonsági cég működését fel kell számolni. A döntés meglepte az amerikai katonai vezetést, és többen kételyeiket fejezték ki, miszerint ilyen rövid időn belül megvalósítható az intézkedés.

Karzai a múlt héten annyi engedményt tett, hogy engedélyezte a nagykövetségek, katonai támaszpontok és raktárak, diplomáciai rezidenciák és a diplomáciai személyzet védelmét magáncégeknek. Több kivételre azonban nem hajlandó, így ragaszkodik ahhoz is, hogy a segélymunkások védelméről is az afgán biztonsági erő gondoskodjon.

A segélyprojekteken dolgozó társaságok nem működhetnek törvényesen Afganisztánban, ha nincs biztosításuk. A biztosítóknak viszont nincs bizalma a helyi biztonsági erőkben, amelyek nincsenek megfelelően kiképezve - mondta el egy névtelenül nyilatkozó diplomata. Hozzátette, hogy a biztonsági magáncégeknek kifizetett pénzeket az adományozó országok nem irányítják át automatikusan az afgán biztonsági erőknek.

Az afgán államfő korrupcióval, rablásokkal és a polgári lakosság üldözésével vádolja a magán biztonsági cégeket. Másrészt úgy látja, hogy ezek a cégek a kormányerők alternatívájaként fejlődtek, olyan afgánokat vettek fel, akik az afgán hadseregben és a rendőrségben is szolgálatot teljesíthetnének.