Szűcs Gusztáv, Nagyecsed Fidesz-KDNP-s polgármester jelöltje Kövér László házelnök részvételével tartott lakossági fórumon nyíltan bevallotta, középiskolai tanárként alkalmazza a „kokit és nyaklevest” abban az esetben is, ha kollégái tiltakoznak ellene.

A HírExtra felkereste Aáry-Tamás Lajost, az Oktatási Jogok Biztosát.

Mi a véleménye a gyerekek testi fenyítéséről?

Tíz éve vagyok az Oktatási Jogok Biztosa és minden éves beszámolómban rögzítem, hogy a legsúlyosabb jogsértés, amit el tudok képzelni az iskolákban, az a testi fenyítés. Magyarország csatlakozott a civilizált államok azon közösségéhez, akik felvállalták, hogy a gyerekeket az iskolákban nem bánthatja senki sem. Ez a magyar szabályozásban is benne van, így a témáról nagyon nehéz érdemben vitát indítani.

A gyerekek megregulázására milyen alternatívákat tart elfogadhatónak, civilizáltnak?

A pedagógia eszköztárában kell keresni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a gyerekek jutalmazását, szorgalmuknak a növelését. Ezek a módszerek csakis a jog keretein belül megengedettek, hiszen a magyar jogrendszer tilalomfákat állít fel. Ilyen a testi fenyítés és lelki bántalmazás is. Azt, hogy melyik helyzetben mit lehet tennie a pedagógusnak, az természetesen helyzetfüggő.

Mennyire érzi politikai szempontból aggályosnak Szűcs Gusztáv kijelentését?

Véleményem szerint a kijelentésnek nincsen politikai iránya, ettől függetlenül mélységesen sajnálom, ha egy tanár nyíltan felvállalja a jogsértését. A jogsértések megközelítésében nincsen különbség, attól függetlenül, hogy súlyukban persze léteznek különbségek.

Ennyi erővel az iskolákban tolerálni lehetne a lopást, a drogfogyasztást vagy éppen a tiltott kéjelgést is. A gyerekek bántalmazását nagyon rossz üzenetnek tartom, főként abban az esetben, ha a tanár ezt a tettét nyíltan felvállalhatónak tartja. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy igen sajnálom azokat a gyerekeket, akik olyan iskolába járnak, ahol a tanárok nyíltan, ország-világ előtt vállalják azt, hogy verik őket.

Milyen következményeket kell vállalnia annak a tanárnak, aki bántalmazza a gyerekeket?

Ha ebből az iskolából érkezne hozzám panasz, akkor azonnal kivizsgálnám, mi történt valójában. Ha az intézmény vezetője nem fogadná el az ajánlásomat, akkor az iskola fenntartójának címezném azt. Kötelességük, hogy ilyesmi soha ne forduljon elő. A testi fenyítés nem csak oktatási jog, hanem büntetőjogi kategória is. Könnyű testi sértés, vagy tettleges becsületsértés is származhat a bántalmazásból, így a büntetőjog is szankciókkal sújthatja a tanár tettét.

A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi állásfoglalási szerint az a tanár, aki a gyereket bántja, minden további nélkül elbocsájtható az állásából. Ez nem az a tett, ami egy pedagógustól büszkén felvállalható lenne.


A HírExtra megkérdezte Kerpen Gábort, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, aki elmondta, ha megvádolnak egy pedagógust bizonyíték híján, az nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Tájékoztatása szerint előfordult olyan eset is, hogy bizonyítóerejű intézményi tárgyalás nélkül kényszerítettek egy pedagógust arra, hogy váljon meg a munkahelyétől. A PDSZ elnöke ettől függetlenül törvénytelennek tartja a fizikai bántalmazást, pártszíntől függetlenül is. Kerpen Gábor egyértelműen leszögezte, hogy adott esetben érvényt kell szerezni a jogorvoslatra.

Kovács Lajos, Nagyecsed jelenlegi, független polgármestere - aki ismét versenybe száll a polgármesteri székért - teljes megdöbbenéssel fogadta Szűcs Gusztáv kijelentését. A polgármester nem érti, hogy miként tehet bárki ilyen kijelentést. Véleménye szerint a helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy egy pedagógus szájából hangzottak el a megdöbbentő szavak.