Készül a médiaalkotmány

Az előterjesztők a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat indoklásában úgy fogalmaznak, hogy az új, a jogrendszerben korábban nem létezett médiaalkotmány” közérdekű feladatokat telepít a médiapiac szereplőire, amelyeket összefoglalóan "a közönség jogaiként" határoz meg.

Ez alapján "mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről".

A javaslatban szerepel a média tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye. A fideszes politikusok emellett kitérnek az alkotmányos rend és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó előírásokra, a gyűlöletkeltés tilalmára és az emberi méltóság védelmére, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szabályokra, illetve bizonyos reklámkorlátozásokra.

A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv helyett – az 1914-es gyakorlathoz hasonlóan – a sajtószabadságról szóló törvényben kezelné a sajtó-helyreigazítások szabályozását, amelynek új elnevezése válaszadási jog lenne.

Ennek értelmében az érintettek az általuk vitatott közleményhez fűzött válaszuk megjelentetését a közzétételtől számított harminc napon belül kérhetik írásban. A médiatartalom szolgáltatói a valótlan tények állítását, híresztelését, vagy való tények hamis színben való feltüntetése miatt kért válasz közzétételét csak akkor tagadhatják meg, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A becsületet, vagy emberi méltóságot sértő médiatartalom miatt kért válasz közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a médiatartalom szolgáltatójának megítélése szerint a közlemény nem sértett személyiségi jogokat – olvasható a javaslat indoklásában.

A javaslatban szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga, vagy az oknyomozó újságírás védelme, illetve a szerkesztői szabadság is, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média tulajdonosaival valamint támogatóival szemben.

A törvényjavaslat hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak egyes szabályozás alá vont részét.

Mesterházy: hatalomkoncentrációt készít elő a Fidesz

Az MSZP szerint "szakmai megfontolásokat nélkülöző hatalomkoncentrációt" készít elő a Fidesz pénteken benyújtott, a médiával kapcsolatos törvényjavaslataival, amelyekről nem egyeztetett az ellenzékkel.

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője pénteken az MTI-nek úgy értékelte: hatalomkoncentrációt készít elő a Fidesz, ugyanis a most benyújtott törvényjavaslatok "központosított médiahatalomról" szólnak, és emellett teljesen mellőzik a szakmai megfontolásokat.

Emlékeztetett arra, Orbán Viktor miniszterelnök februárban a kampányban még arról beszélt, hogy a médiatörvény megalkotását a hozzáértőkre, a szakemberekre, az érintettekre kell bízni, nekik kell eldönteniük, kell-e módosítani a médiatörvényt.

A politikus szerint most mindenféle előzetes egyeztetés nélkül terjesztette be a parlamentnek a két fideszes képviselő a javaslatokat.

Mesterházy Attila úgy vélte, a médiát szabályozó törvényjavaslat első olvasatra is sokkal rosszabb annál a médiatörvény-tervezetnél, mint amit az előző ciklusban többpárti konszenzussal megalkottak. Megjegyezte: az a tervezet is nagy vitát váltott ki szakmai körökben, ezért is lett volna nélkülözhetetlen az előzetes konzultáció, hiszen a média kontrollálhatja a mindenkori kormányt. "Ezt a fajta stílust és hatalomkoncentrációt határozottan visszautasítjuk" – fogalmazott.

Öt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András pénteken. Kezdeményezik egyebek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. A közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de szervezetileg önállóak maradnak – derül ki az előterjesztésekből.

Hosszú távú és ideiglenes megoldások egyaránt

Koltay András, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagja szerint a média teljes újraszabályozását alapozza meg az az öt pontból álló javaslatcsomag, amelyet két kormánypárti képviselő terjesztett az Országgyűlés elé. A Fidesz által delegált kurátor az MTI-nek elmondta: az alkotmánymódosításról, valamint a sajtószabadságról szóló rendelkezések egy rövidesen megszülető új médiatörvény alapját képezhetik, míg a médiával és hírközléssel foglalkozó jogszabályokat módosító "salátatörvény" inkább ideiglenes megoldás lehet.

Koltay András hangsúlyozta, hogy a három törvényből és két határozati javaslatból álló médiacsomag egyik eleme, a médiatörvényt, a hírközlési törvényt, a nemzeti hírügynökségről, illetve a digitális átállásról szóló törvényeket módosító hatvanoldalas indítvány "átmeneti jellegű".

Szavai szerint ez a javaslat "nem foglalkozik mással, mint a struktúrával, gyakorlatilag eltörölné a jelenlegi szervezetrendszert", ugyanakkor nyilvánvaló, hogy "a későbbiekben követni fogja egy új médiatörvény".

Koltay András arra is kitért, hogy a jelenlegi szervezetrendszer fenntarthatatlan, így szerinte érthető, hogy a beterjesztők azonnali változtatást szorgalmaznak. Hozzátette, hogy a javaslat megszüntetné a közszolgálati médiumok kuratóriumait, a médiumokat azonban nem vonná össze. Mint mondta, a tulajdonosi testületek összevonása a jelenleginél kisebb létszámú és átláthatóbb szervezetet eredményezhet.

Arra a kérdésre, hogy a kuratóriumi elnökség tagjaként hogyan értékeli a testület megszüntetését, Koltay András úgy felelt: "személyesen ez talán nem a legjobb hír", de ennél lényegesebb, hogy a közmédiumok közös tulajdonos alá kerülésével hatékonyabb munka folyhat, mint "a folyamatos politikai obstrukció alatt működő", kezelhetetlenül nagy létszámú kuratóriumi testületekben.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem médiajogász adjunktusa elmondta: a szakmában nincs vita arról, hogy a médiatörvény fölött eljárt az idő, az alapvető megváltoztatásához szükséges kétharmados parlamenti többség azonban mindeddig hiányzott. Szerinte így semmi meglepő sincs abban, hogy most, amikor ez az erő összeállt, a Fidesz változtatni kíván a szabályozáson.

Koltay András véleménye szerint "nem kell évekig várni" egy új médiatörvényre, arra ugyanis már "ma és holnap is szükség lenne". Éppen ezért biztatónak nevezte, hogy a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott – az alkotmánymódosításról, valamint a sajtószabadságról szóló – rendelkezések már egy új médiatörvény elméleti alapjait rakják le.

@@
Augusztustól indulhat az új rendszer

A Fidesz szerint azért van szükség a közmédiumok működésének újraszabályozására, mert bebizonyosodott: a régi rendszer megbukott. Cser-Palkovics András a pénteken, fideszes képviselők által az Országgyűléshez benyújtott átfogó médiacsomagról az MTI-nekazt mondta: augusztustól elindulhat az új rendszer, amely teljesen átszabja a közmédiumok működését; a javaslat nem az alkalmazotti körről, hanem a szervezetek működőképesebbé tételéről szól.

A Fidesz két képviselője Cser-Palkovics András és Rogán Antal öt előterjesztésből álló átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek.

Cser-Palkovics András ezzel kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet: egyelőre keretszabályokat kívánnak alkotni, amelyek alapján – a parlamenti döntéshozataltól függően – akár augusztusban is elindulhat az új rendszer. Mint mondta, a kerettörvény átmenti lenne, annak alapján készülne az új médiatörvény, amely a tervek szerint 2011. januárjától léphetne hatályba.

A fideszes politikus arra a kérdésre, hogy miért nem vártak az új médiatörvényig, azt válaszolta: a régi rendszer magától szétesett, megbukott, erre már az előző ciklusban is többször felhívták a figyelmet. Sem az MTV-nek, sem az ORTT-nek nincs elnöke, hamarosan a Magyar Rádió esetében is felmerül ez a kérdés – fűzte hozzá azzal, hogy működésképtelenné válhat a közszolgálat a média területén.

Ennek megakadályozását, megelőzését és egy új rendszer felépítését szolgálják azok a javaslatok, amelyeket pénteken a parlament elé benyújtottunk – szögezte le.

Hangsúlyozta: a csomag azt a célt szolgálja, hogy a médiaszabályozás területén is megkezdődjön egy új, hatékony, működőképes és a megfelelő jogokat biztosítani tudó médiaszabályozás Magyarországon.

Annak a reményének adott hangot, hogy a most benyújtottak átmeneti jogszabályok lesznek, és a mai problémákat az új médiatörvény képes lesz hosszú időre megoldani.

A csomag részleteiről szólva Cser-Palkovics András úgy vélekedett: javaslataik egyik legfontosabb eleme az alkotmánymódosításra tett indítvány.

Leszögezte: 1990 óta változatlan az alkotmány 61 paragrafusa, és az az által használt fogalmak elavultak, alkalmatlanok a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására.

Szerint a sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, a polgárok megfelelő tájékoztatásához fűződő jogát, illetve a közszolgálati médiát alkotmányos intézménnyé kell tennie, amelynek fenntartása az alkotmányban is megfogalmazottak szerint állami kötelezettség.

A csomag átfogó médiaszabályozást is javasol: olcsóbb, áthathatóbb megoldást eredményezne, ha egy médiahatóság lenne a jövőben, létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonásából -, valamint a médiatanács és egy közszolgálati közalapítvány is – emelte ki a Fidesz politikusa.

Az előterjesztésről szólva kifejtette, azt módosítja a médiatörvényt, az elektronikus hírközlésről, a digitális átállásról, a Nemzeti Hírügynökségről szóló törvényt is. Hozzátette: ez a jogszabály rendelkezne a tartalomszabályozásról; ennek parlamenti vitájától azt várják, hogy a jogszabály végül olyan kereteket, értékeket fogalmazzon meg, amelyek később alkalmasak lehetnek az új médiatörvény előkészítéséhez.

Cser-Palkovics András azt mondta, az új szabályok teljesen átszabják a közszolgálati médiumok működését, azok nonprofit részvénytársasággá válnának, de a négy közszolgálati intézmény szakmai, jogi és szolgáltatói önállósága megmarad, működésüket nonprofit gazdasági társaságokként folytatják tovább, tevékenységüket egy közös felügyelő bizottság felügyelné.

Megmaradna a civil kontroll is az úgynevezett közszolgálati testületben – húzta alá -, amely a közszolgálati tartalmat ellenőrző és Országgyűlés által elfogadott közszolgálati kódex érvényesülését felügyelné. E testületnek 12 tagja lenne, a törvényben meghatározott jelölő szervezetek, kiemelkedő jelentőségű társadalmi szervezetek, történelmi egyházak delegálnák a tagokat.

Az új rendszerben a jövőben a közmédiumokat vezérigazgatók vezetnék – közölte. Arra a kérdésre, hogy e szerint a törvény hatályba lépésével megszűnne a jelenlegi vezetés mandátuma a közmédiumokban, úgy válaszolt: meg kell várni, hogy a parlamenti vita végére milyen lesz a csomag végső formája, milyen módosító indítványok vonatkoznak akár erre a kérdésre is, és végül milyen törvény az előterjesztésből.

A költségekre vonatkozó kérdésre kifejtette, a költségvetés számára ez az új rendszer többletforrást nem igényel, azaz a büdzsének nem kerül több pénzbe a közszolgálati médiumok működtetése, sőt: a javaslatok alapján olcsóbb lesz. Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet arra, hogy a közalapítványok megszűnése azt eredményezi, hogy a jelenlegi 150 testületi hely egyharmada marad meg.

A közmédiumok dolgozói elbocsátásával kapcsolatos kérdésre a Fidesz országgyűlési képviselője azt válaszolta: az új rendszernek nem kell elbocsátásokkal járnia, hiszen a javaslatok nem az alkalmazotti körről szólnak, hanem a szervezeti működést kívánják ütőképesebbé tenni,

Az MTI szerepét firtató kérdésre leszögezte: a benyújtott javaslat egyértelműen cáfol miden korábbi vaklármát, amely szerint a Fidesz az MTI megszűntetésére készül. Úgy értékelte, az MTI szerepe a jövőben nőni fog.

Közszolgálati Kódex készül a közmédia számára előírt feladatokról

Közszolgálati Kódexet vezet be a médiatörvény, és egyúttal intézkedik egy 12 tagú Közszolgálati Testület felállításáról is.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint a valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató, valamint az MTI-t irányító vezérigazgató számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódex tartalmazza a közszolgálati média és a nemzeti hírügynökség számára előírt pontos feladatokat.

A törvényjavaslat szerint az első kódexet az Országgyűlés fogadja el a jelenlevő képviselők kétharmados többségével, ezt követően a Közszolgálati Testület feladata lesz a módosítás.

A Közszolgálati Testület az első, parlament általi megalkotását követően évente módosíthatja a kódexet. A módosítást a Kuratórium jóváhagyásával válik hatályossá.

A kódex szabályainak megtartását a testület ellenőrzi. A kódexben rögzített szabályok kiegészítik, pontosítják a törvény tartalomszabályozásra vonatkozó rendelkezéseit. A kódexben szerepelnek az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók részletesen meghatározott közszolgálati kötelezettségei.

A 12 tagú Közszolgálati Testület tagjait a törvény mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, de a tagok többször is delegálhatók. Az elnököt a testület soraiból önmaga választja. A testület döntéseit – ha e törvény másként nem rendelkezik – egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A testületbe egy-egy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei, a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek.

A javaslat szerint nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él a delegálási jogával.

A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény ötven százalékának, tagjait az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok nem kapnak költségtérítést.

A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett. A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és szabályozott módon ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt ., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. felett a kódexben foglaltak végrehajtása kapcsán.

A közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári év végén beszámolót készítenek arról, hogy – saját értékelésük szerint – az általuk vezetett műsorszolgáltató eleget tett-e a kódexben megfogalmazott elvárásoknak. A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató személyes, testületi meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a kuratóriumnak.

Hírközlési és médiabiztos védheti az előfizetők jogait

A hírközlési és médiabiztosi poszt létrehozását szorgalmazza a médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosításáról szóló fideszes javaslat, amely pénteken került a Ház elé.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által jegyzett indítvány alapján a biztos a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság köztisztviselője.

A biztoshoz bejelentéssel élhet bármely előfizető és felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha megítélése szerint valamely szolgáltató vagy forgalmazó tevékenysége, szolgáltatása, terméke, eljárása, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt – az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve az előfizetői szerződésben meghatározott – jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll.

A biztos a jogszabálysértések megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat, ugyanakkor minden beadványt köteles megvizsgálni.

A javaslat alapján a hírközlési és médiabiztos feladata, hogy tájékoztassa a bejelentőt jogairól és kötelezettségeiről, valamint a lehetséges eljárásokról és jogorvoslatokról. Felszólíthatja a szolgáltatót a szabálysértés, illetve az előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, kezdeményezheti a hírközlési hatóság hivatalból történő eljárását, valamint más hatóságnál eljárást kezdeményezhet. A vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a bejelentőt értesíti.

A biztos eljárása során bármely szolgáltatótól és forgalmazótól az előfizetők, illetve felhasználók jogainak megsértésével kapcsolatos adatokat, felvilágosítást és magyarázatot kérhet. Ennek a szolgáltatók legfeljebb 15 napon belül kötelesek eleget tenni.

A hírközlési és média biztosról szóló javaslat az elektronikus hírközlésről szóló törvény azon paragrafusának helyébe lép, amely a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének feladatait ismerteti.
@@
A Médiatanács tagjait eseti bizottság jelöli majd

Eseti parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezi a Médiatanács tagjainak jelölésére az a Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által jegyzett országgyűlési határozati javaslat, amely pénteken került fel a parlament honlapjára.

A jelölőbizottságot a parlamenti képviselőcsoportok egy-egy tagja alkotja, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes frakciók mandátumainak számával arányos. A jelölőbizottság akkor is létrejön, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a procedúrában.

"A jelölőbizottság tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője. A képviselő a szavazati joggal (…) akként rendelkezik, hogy a képviselők között a szavazati arányok a képviselőcsoportot a döntés időpontjában megillető mandátumok arányában oszlanak meg" – tartalmazza a javaslat.

A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy minden képviselőcsoport egy tagot ajánlhat. A jelölőbizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A jelölőbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására az Országgyűlés elnöke terjeszt e ő javaslatot az Országgyűlésnek, melyről az egy döntéssel, vita nélkül határoz.

"A jelölőbizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben, az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok azonban ilyenkor is változatlanok maradnak. Az ekként megválasztott jelölőbizottsági tagok ebben az esetben is az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek" – olvasható az indítvány szövegében.

A javaslat megfogalmazása gyors eljárást vetít előre, ugyanis az országgyűlési határozat hatályba lépését követően a képviselőcsoportok vezetői "haladéktalanul" javaslatot tesznek a jelölőbizottság tagjaira és a határozat hatályba lépését követő ülésnapon az Országgyűlés szavaz a jelölőbizottság tagjairól.

A jelölőbizottság megbízatása tagjainak megválasztását követő alakuló üléssel kezdődik és a jelölési eljárás eredményes befejezéséig tart.

Újraszabályozzák az alkotmány szólásszabadságra és sajtószabadságra vonatkozó részét

Újraszabályozza az alaptörvény szabad véleménynyilvánításról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról rendelkező részét a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által pénteken benyújtott alkotmánymódosítás.

A két kormánypárti politikus az Országgyűlés honlapján olvasható módosítást azzal indokolja, hogy az alkotmány 1990 óta változatlan része mára elavult és alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására.

Indokoltnak tartják a sajtószabadság biztosítása mellett az alkotmányban rögzíteni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat.

A törvényjavaslat szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, illetőleg terjesztéséhez. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét. A jelenleg hatályos szöveg így szól: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

Az alkotmány hatályos szövege ezen kívül arról rendelkezik még, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, továbbá ugyancsak ekkora többség kell a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához.

A két fideszes képviselő előterjesztése ennél bővebb, mivel javaslatukra az alkotmány kimondaná: közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.

Cser-Palkovics András és Rogán Antal az alaptörvényben rögzítené a felügyelet és az ellenőrzés alapvető formáit is, amely három pilléren nyugszik: közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.

A javaslat alapján a jövőben az alkotmány értelmében három szabályozási tárgykör igényel kötelezően kétharmados országgyűlési többséget: a korábbihoz hasonlóan ilyen a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, illetve a médiaszolgáltatások – ideértve mind a közszolgálati, mind a magántulajdonban álló médiát felügyeletéről rendelkező törvény. Az alkotmánymódosítás kihirdetése napján lép hatályba.

Közszolgálati Közalapítvány létrehozását javasolják fideszes képviselők

Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról szóló határozati javaslatot nyújtott be a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal pénteken az Országgyűlésnek; a javaslat szerint a szervezet a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda közalapítványainak, illetve tanácsadó testületének jogutódja lesz.

A Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete a Közszolgálati Közalapítvány létrejöttével megszűnik – áll az előterjesztésben.

A megszűnő közalapítványok – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat — a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t — a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Közalapítvány alakul át Közszolgálati Közalapítvánnyá.

A közalapítvány alapvető feladata, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás törvényekben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről. A közalapítvány gyakorolja a részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.

Az indítvány kitér arra, hogy a közalapítvány nem jogosult megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét, a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, továbbá az Zrt.-k részvényeit elidegeníteni, a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.

A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által 9 évre delegált elnökből áll, feladata a közgyűlési jogok gyakorlása a négy Zrt. tekintetében.

A közalapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli. A közalapítvány tevékenységéről évente írásban beszámol az alapítónak. A kuratórium elnökét az államtitkári illetmény 75 százalékának, a kuratórium tagját az államtitkári illetmény 50 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg.

A parlament honlapján közzétett határozati javaslat indoklása szerint a közalapítvány létrehozásának a célja a rádiózásról, a televíziózásról és a nemzeti hírügynökségről szóló törvények alapján "a szabad és független közszolgálati médiaszolgáltatás, a szólás- és sajtószabadság, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatáshoz való jog, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében" – az alkotmánnyal összhangban – a közszolgálati médiaszolgáltatók, illetve a nemzeti hírügynökség függetlenségének, s ezzel egyidejűleg társadalmi felügyeletének biztosítása".