2020. augusztus 8. - László

Menekülő diplomások

Az elmúlt néhány évben nehezebbé vált a friss diplomások elhelyezkedése. Tömegesen utaznak külföldre, hogy szerencsét próbáljanak. De valóban az a megoldás, ha mindent maguk mögött hagynak?
2010. június 10. csütörtök 12:45 - Kancsár Edina
A morális problémákon kívül más hátránya is van az elvándorlásnak. Rengeteg szakember megy külföldre, emiatt lassan elfogy hazánkban az utánpótlás. Nem beszélve arról, hogy sok esetben a magyar állam pénzén válnak szakemberré, amit végül más ország kap meg „ingyen”. De ha objektíven közelítjük meg a kérdést, nyilvánvaló, hogy a magyar rendszer sem tesz meg mindent azért, hogy megtartsa a friss diplomásokat.

Sem a körülmények, sem a fizetés nem áll arányban a tanulásra befektetett idővel és pénzzel. A Magyar Tudományos Akadémia célul tűzte ki, hogy felmérje a hatáskörén, intézményrendszerén kívül eső - külföldön tevékenykedő - magyar diplomás munkavállalókat, a külföldi tudományos életben, oktatói munkában résztvevőket. Az MTA a "Nyugati Magyar Tudományosság" 2005-ben indult programja keretében folytatta le a külföldön dolgozó magyar diplomásokat megkereső, valamint helyzetüket felmérni kívánó kutatást.

Taszító társadalom

A kutatásban, a kivándorlás négy fő okaként a jobb fizetést, szakmai fejlődést, a karrier lehetőségét és a hazai társadalom taszító voltát állapították meg. Felmérésükből kiderül, hogy a többség megtalálta a számítását. Magasabb életszínvonalon él, jobbak a munkafeltételek és az előrejutásra is nagyobb lehetőségük van.

„Az elvándorlást nem lehet megakadályozni, de nem szerencsés, ha a magyar agyak elvándorlását pusztán a külföldi kereseti viszonyok szabályozzák. Meg kell küzdeni a tudás elitért. Jelentősen emelni kellene a fizetéseket, ám ez önmagában nem elég. A diplomások itthon tartásához meg kellene változnia a magyar társadalmi klímának is”- összegezte Kucsera Tamás, az Akadémia elnöki főtanácsadója.

Sok fiatal úgy megy külföldre, hogy nincs tisztában a kinti lehetőségeivel. A sikertörténetek ellenére nem mindenkinek jönnek be a számításai. A közelmúltban jelent meg egy átfogó felmérés, amely egyebek mellett az egyetemisták külföldi tanulmányi és munkavállalási szándéka felől érdeklődött.

Saját láb nélkül nem megy

Fanta TrendRiport eredménye
„A magyarországi helyzettel való elégedetlenség a válaszok 32%-ára volt jellemző és hasonló arányban voltak azok is, akik elsősorban azért tanulnának külföldön, hogy előkészítsenek egy hosszabb időtartamú, vagy akár végleges kiköltözést. Külföldi tanulásra való hajlandóságban élen járnak az egyetemisták és főiskolások, közel felük (48%) fontolná meg a külföldi tanulást.”
Ötezer hallgató megkérdezésével igazolta a felmérés, hogy az átlagosnál nagyobb az igény a külföldi munkára. Ez az orvostanhallgatókra különösen igaz: például a pécsi orvosi karon a megkérdezettek több, mint háromnegyede közölte, szívesen dolgozna külhoni kórházban, klinikán. De elfogadott és megcélzott a külföldi munka valamennyi karon. Az orvosokat a skandináv és angolszász nyelvterületeken szívesen fogadják és a kereseti lehetőség is kiemelkedő számukra.

A nyelvet beszélő, magasan képzett mérnökök is viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, azonban sokan nem éppen diplomás munkát végeznek külföldön. Ezekkel a tényekkel nem mindig számolnak a fiatalok. 2006-ban még arról szóltak a tanulmányok, hogy a friss diplomások körében a tudatos külföldre készülés továbbra sincs jelen, mert a többség továbbra is itthon szeretne állást találni. Négy évvel később, ez már másképp van. Ennek oka az is lehet, hogy hatékony szülői támogatás nélkül, vagy hosszú távú eladósodás nélkül nincs esélyük a fiataloknak a saját lábukra állni.

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a diploma egy magasabb szintű élet, kiemelkedő fizetés és biztos megélhetés kulcsa volt. Mára a felsőoktatás piacára egyértelműen a túltermelés a jellemző. Ha úgy vesszük, egymást lehetetlenítik el a fiatalok azzal, hogy túl sokan vannak. A rendszerváltás óta megnégyszereződött az egyetemisták és főiskolások száma. Túlképzés van, miközben jól képzett szakmunkásokból mára az ország egész területén hiány van. A cégek a maguk módján védekeznek a túlképzés ellen: egyre több vállalatnál állítanak össze az egyes felsőoktatási intézmények diplomáit rangsoroló informális listát, amelyek alapján a pályakezdőket kategorizálják.

Segítség vagy átok?

A bolognai rendszerrel bevezették a kötelező szakmai gyakorlatot éppen azért, hogy a végzett diákok könnyebben el tudjanak majd helyezkedni. Ezzel csak az a probléma, hogy nem mindig működik. Nem elég, hogy a munkáltatók nem fizetnek a diákoknak, de sok esetben szakmai tapasztalat híján el is utasítják a gyakornokok jelentkezését . Számos cég visszaél a rendszer adta lehetőséggel: mindig új gyakornokot vesz fel, így tulajdonképpen ingyen munkaerőt képez magának.

A legújabb "Diplomás Pályakövetés" elnevezésű kutatás sok korábbi vizsgálatot cáfol az elhelyezkedéssel kapcsolatban. Kiderült, hogy a diplomások nagy része körülbelül 3,6 hónap alatt állást talál. A megkérdezettek kétharmada, saját bevallása szerint, el tudott helyezkedni saját szakmájában. A jogi és bölcsész szakon végzett diplomások a felmérések alapján az átlagnál még hamarabb el tudnak helyezkedni. De ha ez tényleg igaz, akkor mi lehet a magyarázat a tömeges kivándorlásra?
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását