Az akadémia 180. rendes közgyűlésének programjába illeszkedő ülésen a kísérleti stádiumban lévő CCS-technológiáról volt szó. Ennek lényege, hogy az erőművekben keletkező szén-dioxidot leválasztják, majd földtani szerkezetekbe sajtolják, ahol az rendkívül hosszú ideig biztonságosan tárolható. Az egész eljárás értelme a légkörbe jutó szén-dioxid-mennyiség csökkentése, s ezen keresztül a globális felmelegedés lassítása.

Valaska József, a Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója szerint a technológia a magyarországi szénerőművek esetében 2015-2020 körül terjedhet el érdemben. "A kísérleti CCS működik, de felelősséggel azt lehet állítani, hogy az évtized közepére rendelkezünk majd kereskedelmileg érett gyártási technológiákkal. Ekkorra a CCS bevezetésének ára a mai felére csökkenhet, így gazdaságilag is rentábilis lesz az alkalmazása" - mondta.

A CCS gazdasági ésszerűségét igazolja az is, hogy az előrejelzések szerint 2015 körül a beruházás költségei körülbelül három évnyi kibocsátási kvótának felelnek majd meg. Így tulajdonképpen az elkerült kvótakiadások révén három év alatt megtérülhet a beruházás - magyarázta.

Valaska József hangsúlyozta, hogy a CCS bevezetése a jelenlegi erőműveknél sajnos jelentősen rontja a hatásfokot, a 2020 után építendő új erőműveknél azonban már jó hatásfokkal lesz alkalmazható. Megemlítette azt is, hogy a Mátrai Erőmű új, 500 megawattos blokkjában a CCS csatlakoztatásának lehetőségei már be lesznek építve.

Az erőműigazgató bizakodó volt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését illetően, úgy vélte, "azt ugyanúgy meg tudjuk majd oldani technológiai újításokkal, mint a kén-dioxid-kibocsátás drasztikus visszafogását az 1980-as években".

Pápay József akadémikus a CCS technológia olajipari tapasztalatairól beszélt. Mint mondta, a magyar olajipar rendelkezik mindazokkal a műszaki és geológiai tapasztalatokkal, amelyek garantálják a szén-dioxid biztonságos és költséghatékony föld alatti elhelyezését.

Mindazonáltal kiemelte, hogy a CCS egyedül nem megoldás a növekvő szén-dioxid-kibocsátás visszafogására, csupán kiegészít más eszközöket.

Pápay József szerint a légköri karbonkoncentráció 450 ppm-es - milliomodrészes - szinten tartásához 2030-ig 300-400 milliárd dolláros ipari beruházásra lenne szükség világszerte.