Németország után a második legjelentősebb hozzájárulóként Franciaország összesen 16,8 milliárd euróval vesz részt a három évre szóló hitelezésben, amelyből 2010-ben 3,9 milliárd eurót utal át Görögországnak. A hitelkeretről szóló törvénycsomagot kedden fogadta el a parlament felsőháza.

A magas államháztartási hiánnyal küzdő Franciaország a Görögországnak nyújtandó hitelkeretet úgy dolgozta ki, hogy minél kevesebb pénzébe kerüljön a francia adófizetőknek: Párizs 1-3 százalékos kamatozással veszi fel a hitelt a piacokról, és azt állandó, 5 százalékos kamattal kölcsönzi Athénnak.

A három év múlva esedékes visszafizetéskor így Franciaország több százmillió eurós nyereséget könyvelhet majd el. Az ellenzéki kommunisták és más szélsőbaloldali képviselők elfogadhatatlannak tartották "a görög válságon hasznot hajtó" hitelkonstrukciót, s ezért ők elutasították a törvénytervezetet.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, valamint Görögország között létrejött megállapodás alapján Athén három év alatt összesen 110 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz juthat, ennek 20,7 százalékát vállalta Franciaország. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót - kétoldalú alapon - az euróövezet más országai nyújtják, míg a Nemzetközi Valutaalap részesedése 30 milliárd eurót tesz ki.