Emőke egy gondos, szerető anya, a gyámhatóság legalábbis annak találta őt. Győzött az igazság, a huszonnégy esztendős, háromgyerekes családanya visszakaphatta Tibikét, az egy éves gyermekét. Még akkor is, ha a tavaly újszülött fiát a kertes házuk pottyantós vécéjébe hajította, ráadásul anyák napján.

Az apa kiszabadította a fiát, bár a tanúvallomáson kiderült: ha felesége két gyerekük mellé egy harmadikat mer szülni, örökre kitette volna Emőke szűrét a közös otthonukból.

Emőke tehát félt, rettegett. Úgy élte mindennapjait, mintha nem lett volna várandós a gyermekkel.
Majd elérkezett a szülés ideje. A részletek már ismertek.

Az anya megbánta a tettét. – Belehaltam volna, ha soha többé nem láthatom. Sokat küzdöttünk érte, mire visszakaptuk – mondta a Blikknek a percenként zokogásban kitörő asszony.
Ítélet még nem született az ügyben. Az asszony 14 év alatti ellen elkövetett emberölés vádjában szabadon védekezhet.

A HírExtra megkérdezte az ügy részleteiről Emőke védőügyvédjét, és egy szakembert.

Emőke védőügyvédje, Dr. Harmath Kadosa:

Milyen enyhítő körülmény játszik szerepet az ügyben?

A legfontosabb körülmény az asszony sokkos, traumás állapota, amit a korábbi büntetőtörvénykönyv egy privilegizált, speciális esetként szabályozott, aminek jóval egyszerűbb a büntetőjogi megítélése.

A véleménye szerint helyes, ha egy anya visszakapja a gyerekét, akit szülés után a fekáliába hajított volna?

A család szempontjából mindenképpen ez volt a legjobb, legoptimálisabb döntés, tekintettel arra, hogy a védencem az eseményt megelőző időszakban is kifogástalan életvezetésről, anyai magatartásról tett tanúbizonyságot: ezt az összes tanú, és az összes bizonyíték megerősítette.

Emőke miként viszonyul a szörnyű tettéhez?

Védencem nagyon szomorú a történtekért, de nem emlékszik az eseményre a sokkos állapot miatt. A szakértők is úgy fogalmaztak, hogy egy rövidzárlati esemény hatására követte el tettét, és ezt a védelemnek bizonyítékokkal is sikerült alátámasztania. Az elmúlt egy évben kifogástalan anyai magatartást tanúsít, mint ami a tettét megelőző időszakban is jellemezte őt.

Milyen ítéletet vár az ügyben?

Ennek az ügynek tíz év szabadságvesztés az alsóhatára, míg a felsőhatára életfogytiglanig tartó szabadságvesztés. Az enyhítő körülményeket figyelembe véve a védelem abban reménykedik, hogy nem kerül börtönbe az anya, és a család egyben marad. Egy nagyon hosszú ideig tartó, de felfüggesztett szabadságvesztésben véleményem szerint bizakodhatunk.

Binderné Berkecz Mária családterapeuta:

Mi a véleménye az ominózus ügyről?

Az anya lehetséges, hogy valamilyen betegség miatt tette azt, amit tett, amiből nagy valószínűséggel már kilábalt. Azt gondolom, hogy egy nagyon veszélyeztetett helyzetben volt ez a kisbaba, sajnos nem tudom, hogy foglalkozik-e vele pszichológus, aki segíti, hogy kilábaljon ebből a traumából.

Egy éves gyereknek is szüksége lehet pszichológusra?

Nyilvánvalóan egy ennyi idős kisbabával lehetetlen úgy foglalkozni, mint a nagyobb gyerekekkel, de mint tudjuk, a csecsemőkor az egyik legmeghatározóbb a személyiség fejlődésében. Én több alkalommal foglalkoznék ezzel az anyukával. Szülés után gyakran előfordulhat olyan pszichózis, amikor az édesanya nem tudja, hogy mit tesz a gyerekével, ami általában nem az első szülés után szokott előfordulni.

Gyógyszeres kezeléssel azonban rendbe jöhet, és a későbbiek folyamán lehet egy kiváló édesanya. Ez tehát nem ugyanaz a helyzet, mintha valaki alapból egy bántalmazó, a gyerekét tényleg veszélyeztető anya lenne: ő nem megszabadulni akart a csecsemőtől, hanem nem volt beszámítható állapotban.