Az ismert elemző a múlt hetet Pekingben töltötte egy magyar küldöttség tagjaként. A tárgyalódelegáció feladata a Peking-Budapest tengely erősítése volt.

Nógrádi György szerint Kínában jelenleg három megkérdőjelezhetetlen szentség van. Ezek az atompolitika, a tibeti helyzet, valamint a Tajvanhoz kötődő viszony. Hogy ezeket mennyire komolyan veszik, arra Nógrádi két példát mond: Peking egészen idén márciusig nem volt hajlandó szóba állni Párizzsal, miután a Nicolas Sarkozy vezette Franciaország 2008 végén fogadta a dalai lámát.

Megemlíti a „cseh-szindrómát” is, hiszen Peking csupán alacsony szinten hajlandó kapcsolatot tartani Prágával, amiért Václav Klaus cseh államfő egykor keményen kiállt Tibet mellett. „A kínai vízkészlet egyharmada Tibet alatt van, innentől kezdve nincs miről beszélni” – mondja a szakértő, mikor arról faggatjuk, mi az oka Kína megszállott ragaszkodásának.

Jó viszony az amerikaiakkal

Kína rendkívül ellentmondásos, de jó viszonyban van az USA-val – szögezi le ugyanakkor Nógrádi György, hozzátéve, hogy a közhiedelemmel ellentétben már George W. Bush nyolc éve alatt is kiváló volt a két ország közötti gazdasági együttműködés. Ugyancsak sok a közös, pont, ám jó néhány ellentét is akad az orosz-kínai viszonyban, mivel a kis túlzással lakatlan Szibéria egyre több kínai települ be.

A szakértő szerint, amit Kínától az orosz cárok az elmúlt évszázadok során elvettek, azt előbb-utóbb visszaszerzi az „ébredő óriás”. Kína számára ugyanakkor jelenleg a katonai erő nem meghatározó, mert a gazdasági hatalmával is el tudja érni a céljait.

Az új nagyhatalom

Mint korábban megírtuk, amerikai előrejelzések szerint a bruttó GDP-t tekintve 2027-re Kína utoléri és lehagyja az Egyesült Államokat. Kérdésünkre, mi szerint mikorra történhet meg, hogy Kína haditechnika terén is lepipálja az ezen a területen is régóta eminensnek számító USA-t, Nógrádi György azt válaszolja: miután a kínaiak – a többi államhoz hasonlóan - mindent lekoppintanak a haditechnikában, ami csak létezik és jó, ráadásul minden forrásuk adott a fejlesztésekhez, ez is csak idő kérdése.

Kína Afrikához fűződő viszonyáról a szakértő úgy véli, a kínai gazdaság fejlődése szempontjából kulcskérdés a nyersanyag-beszerzés biztonsága, ezen belül is elsősorban a kőolaj és a földgáz ellátás folyamatossága. Számára az árnál jóval lényegesebb tényező a zavartalan szállítás. Ebben az ásványkincsekben gazdag fekete kontinensnek egyre inkább kulcsszerep jut.

Különösen, miután Afrikában sorra lejáratódtak az egykori gyarmattartó hatalmak. Kína hendikeppel indul a fekete földrészért folytatott XXI. századi küzdelemben – mondja Nógrádi. Annak, hogy Peking Afrikára tekint, tökéletes jele, hogy a kínai hadiflotta több száz év után először megjelent a kontinens partjainál, a szomáliai kalózok kiűzése céljából.

Az idő nekik dolgozik

Kína rendkívül óvatosan és visszafogottan igyekszik világhatalomként funkcionálni, nem vállalja föl a konfrontációt az USA-val (igaz, az USA se vele), lépésről lépésre növeli pozícióit a Földön. Az idő nekik dolgozik, és ezt az amerikaiak pontosan tudják. Ezért igyekeznek különböző módokon hátráltatni a kínai fejlődést.

Más kérdés, hogy a Szovjetunió is valami hasonlóra törekedett a hetvenes évek elejétől kezdve, aztán, mint tudjuk, a SZU hullott szét… - emlékeztet a szakértő.