A szlovén és a horvát kormányfő novemberben állapodott meg abban, hogy nemzetközi döntőbíróságra bízzák a tengeri határukkal kapcsolatos, 18 éve húzódó vitájuk rendezését. A döntőbíróság ítélete kötelező érvényű lenne mindkét országra nézve. A vita egy földsávról folyik, s arról, hogy Szlovénia biztosítsa magának a szabad tengeri kijáratot.

A nézeteltérés miatt az EU-tagállam Szlovénia 2008 decemberétől kezdve tavaly szeptemberig megvétózta a horvát-EU csatlakozási tárgyalások több fejezetének lezárását, és ezzel hátráltatta Horvátország integrációs folyamatát.

A szlovén alkotmánybíróság kedden jóváhagyta a kormányfők megállapodását, ami lehetővé teszi annak parlamenti ratifikálását. A ljubljanai törvényhozás áprilisban szavaz a megállapodásról. Zágráb már törvénybe iktatta azt.

A szlovén alkotmánybírósági jóváhagyás után a ljubljanai kormány közölte, hogy jogilag nem kötelező érvényű népszavazást akar tartani a kérdésben. Ezután azonban a parlamenti ellenzék - amely elutasítja a kormányfők megállapodását - követelte, hogy tartsanak róla kötelező érvényű népszavazást. Bohut Pahor miniszterelnök a pártok péntek esti tanácskozása után bejelentette, hogy meg is állapodtak ebben. Ha a parlament ratifikálja a megállapodást, akkor júniusban referendumot rendeznek róla. De ha a lakosság elutasítja a megállapodást, akkor az nem lép hatályba, hiába ratifikálta előtte a parlament, vagyis ebben az esetben nem kezdődhet el a döntőbíráskodás.

Felmérések szerint a szlovénok többsége támogatja a határvita rendezését célzó kétoldalú megállapodást, ám elemzők azt mondják: előfordulhat, hogy a választók inkább elutasítóan szavaznak majd, ha a referendumot az egyre népszerűtlenebb kormányról való véleménynyilvánításnak fogják fel.