Lori Marino amerikai kutató a palackorrú delfinek szürkeállományát vizsgálta behatóan, hogy pontos ismereteket szerezzen. A kutatások során kiderült: a delfinek némileg kisebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete - ez utóbbi kiegyenlítheti a "hiányzó" tömeget.

A palackorrúak agyának barázdáltsága különösen a neocortexet, vagyis az agykéreg külső rétegét érinti, ami felelős az összetettebb gondolkodásért és az öntudatért - számolt be Marino a szervezet hétfőn zárult éves konferenciáján.

Az ember és a delfin közötti intelligenciaverseny továbbra is szoros, egy "vesztes" kiléte azonban már nyilvánvaló: az emberszabásúak - például a csimpánzok és a gorillák - a palackorrú delfinekhez és más delfinfajtákhoz képest is jelentős hátrányban vannak.
Az emberszabásúak agya mindössze kétszer olyan nagy, mint a hasonló méretű állatok átlagos agymérete. A delfineké ezzel szemben ötszöröse annak, mint azt testméretük alapján várni lehetne, az emberé pedig hétszerese. Az emberszabásúak a más szempontokat - többek közt az agy felépítését - tekintve is jócskán elmaradnak a delfinektől.

A palackorrúak minden követelménynek eleget tesznek, amelyek szerint az egyes példányokat egyéniségként lehet kezelni - vélekedett a kutatási eredmények értelmezését illetően Thomas White, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem etika professzora. Egyaránt vannak pozitív és negatív érzéseik, érzelmeik. Öntudattal is bírnak, és képesek megszabni viselkedésüket. Észreveszik magukat a tükörben - erre ez az emberen és az emberszabásúakon kívül csak ők képesek. Megismerik egymást és tisztelettel közelítenek társaikhoz. A palackorrúak meg tudnak oldani összetett feladatokat, mindezt analitikusan és tervszerűen teszik.