Megtorpant az AI-aranyláz? Eladási hullám söpört végig a technológiai részvényeken

Véget érhet a mesterséges intelligencia körüli aranyláz, vagy csupán egy régóta esedékes piaci korrekció kezdődött el? Ez a kérdés foglalkoztatja egyre inkább a befektetőket, miközben jelentős veszteségeket szenvedtek el a világ vezető technológiai részvényei.

Az amerikai tőzsdéken különösen a Nasdaq teljesített gyengén, ahol olyan technológiai óriásvállalatok részvényeivel kereskednek, mint az Alphabet, az Nvidia, a Meta vagy az Apple. Az eladási hullámot időben az amerikai félidős választások eredménye követte: a demokraták jelentős győzelmeket arattak, és megszerezték az ellenőrzést a Kongresszus mindkét háza felett.

A politikai fordulat azért is fontos a technológiai szektor számára, mert több vezető demokrata politikus kampányában bírálta az adatközpontok korlátozás nélküli terjeszkedését. Ezek a létesítmények kulcsszerepet játszanak a mesterséges intelligencia fejlesztésében és működtetésében, ugyanakkor jelentős energia- és vízigényük miatt egyre több helyi közösség ellenállásába ütköznek.

A befektetők attól tartanak, hogy az új kongresszusi erőviszonyok szigorúbb szabályozást eredményezhetnek, ami lassíthatja az AI-iparág növekedését. A bizonytalanság azonban nem kizárólag politikai eredetű: a technológiai vállalatok értékeltségével és a mesterséges intelligenciába áramló hatalmas tőke megtérülésével kapcsolatban már korábban is egyre több kérdés merült fel.

Billió dolláros üzlet lett a mesterséges intelligencia

A modern AI-boom egyik meghatározó fordulópontja a ChatGPT 2022 végén történt bemutatkozása volt. Az OpenAI chatbotja széles körben ismertté tette a generatív mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazási lehetőségeit, és valóságos befektetési aranylázat indított el.

A befektetők tömegesen fordultak azokhoz a vállalatokhoz, amelyek az új technológia infrastruktúráját biztosítják. A tőkeáramlásból egyaránt részesültek a chipgyártók, a hálózati infrastruktúrát fejlesztő cégek, az adatközpontok építői, az energiaellátásban érdekelt vállalatok, valamint maguk az AI-technológiát fejlesztő társaságok.

A technológiai részvények árfolyama meredeken emelkedett, a befektetési hullám pedig az idei évben is folytatódott. A Goldman Sachs kutatása szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások értéke 2026-ban önmagában elérheti az 1000 milliárd dollárt. Ez a nagyságrend jól érzékelteti, milyen óriási tőke összpontosul az ágazatban.

A befektetési láz ugyanakkor más iparágakra is hatással van. Az AI-fejlesztések jelentős mennyiségű rendelkezésre álló tőkét kötnek le, ami más szektorok finanszírozási lehetőségeit is szűkítheti, és növelheti hitelfelvételi költségeiket. A befektetők azonban nem elégednek meg a növekedési ígéretekkel: tényleges pénzügyi megtérülést várnak. Az elmúlt hónapokban egyre erősebbé váltak azok a kételyek, hogy a mesterséges intelligencia köré épített üzleti modellek képesek lesznek-e olyan profitot termelni, amekkorát a jelenlegi vállalatértékelések már előre beáraznak.

A technológia biztonságával kapcsolatos aggodalmak szintén erősödtek. Egyes AI-kutatók nyilvánosan figyelmeztettek a mesterséges intelligencia lehetséges veszélyeire, szélsőséges esetben pedig az emberiség jövőjét fenyegető kockázatokról is beszéltek. Ezek a kijelentések tovább erősítették azokat a várakozásokat, hogy a következő időszakban szigorúbb állami felügyelet alá kerülhet az iparág.

Az adatközpontok terjeszkedése politikai üggyé vált

Miközben a Trump-adminisztráció egyértelműen támogatja a mesterséges intelligencia fejlesztését – az elnök előszeretettel használja a „szuperintelligencia” kifejezést –, a demokraták egy része a helyi közösségek növekvő ellenállására építette kampányát.

A lakossági aggályok elsősorban az adatközpontok hatalmas víz- és áramfogyasztására irányulnak. Sokan attól tartanak, hogy az új létesítmények jelentősen növelhetik a háztartások rezsiköltségeit. Emellett a zajterhelés, a jelentős területigény és az építkezésekkel járó környezeti, illetve infrastrukturális változások is ellenérzéseket váltanak ki.

A Gallup májusban közzétett felmérése szerint az amerikaiak 71 százaléka ellenezné egy adatközpont felépítését a saját lakóközösségében. Összehasonlításképpen: egy atomerőmű helyi megépítését a megkérdezettek 53 százaléka utasítaná el. A választási kampányokban több demokrata politikus is reagált erre a társadalmi elégedetlenségre.

James Talarico, aki a hagyományosan republikánus Texasban nyerte meg a szenátusi választást, hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak meg kell őriznie vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén, ugyanakkor világos szabályokat kell kialakítania a technológia társadalmi hatásainak kezelésére.

Álláspontja szerint az AI már a munkavégzéstől a gyermekek oktatásáig számos területet átalakít, ezért a lakosság védelme és a vállalkozások számára kiszámítható jogi környezet megteremtése egyaránt szükséges. A demokraták kongresszusi térnyerése így új helyzetet teremthet a technológiai vállalatok számára. A párt a jövőben határozottabban léphet fel a Trump-adminisztráció technológiai programjával szemben, és olyan jogszabályokat kezdeményezhet, amelyek korlátozhatják az iparág terjeszkedését.

Texasban különösen érdekes fejlemény, hogy az állam megválasztott demokrata kormányzója, Gina Hinojosa kampányában az adatközpontok építésének korlátozását ígérte, beleértve az új létesítmények építésére vonatkozó moratóriumot is. Ez az állam gazdasági és technológiai szerepe miatt különösen érzékeny kérdés. Elon Musk az elmúlt években a SpaceX és a Tesla működésének jelentős részét is Texasba helyezte át. A milliárdos vállalkozó a félidős választások során közel 450 millió dollárral támogatta a republikánus kampányokat.

Mi következhet a technológiai részvények piacán?

A mostani árfolyamesés értelmezéséhez érdemes figyelembe venni, hogy a részvények értékét elsősorban a befektetők jövőbeli profitvárakozásai határozzák meg, nem pedig kizárólag a vállalatok jelenlegi eredményei. Erre hívta fel a figyelmet Tudor Brown, a brit Arm Holdings társalapítója is. Mint rámutatott, ha a befektetők arra jutnak, hogy a várható nyereség elmaradhat a korábban remélttől, egy részük inkább értékesíti részvényeit.

A félidős választásokat követő piaci visszaesés tehát időben összefügghet a politikai változásokkal, de a technológiai cégek túlértékeltségével kapcsolatos aggodalmak már korábban is jelen voltak. A legfontosabb kérdés most az, hogy csupán a túlzott optimizmusból fakadó piaci felár kezdett eltűnni, vagy egy sokkal komolyabb folyamat, az AI-buborék kipukkanásának első jeleit látjuk.

Nandini Roy Choudhury, a Future Market Insights elemzője szerint a befektetők elsősorban azt mérlegelik majd, hogy a politikai erőviszonyok átalakulása milyen korlátozásokat hozhat az adatközpontok építésében, az energiafelhasználásban és a mesterséges intelligencia alkalmazásában.

Az elemző nem számít arra, hogy a technológiai részvények rövid időn belül széles körű és jelentős fellendülésbe kezdenének. A befektetők várhatóan szelektívebbé válnak, és elsősorban azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek stabilabb pénzügyi háttérrel és erősebb mérleggel rendelkeznek.

Tudor Brown ugyanakkor úgy véli, hogy a mostani visszaesés hatása korlátozott maradhat. Szerinte a részvények értékeltségét korábban az AI szinte korlátlan növekedésébe vetett várakozások fűtötték, amit most egyfajta pánikszerű korrekció követett. Mint fogalmazott, a részvénypiacon létezik egy természetes árfolyam-alj, amely után ismét inkább az kerül előtérbe, hogy ezek a vállalatok továbbra is jelentős nyereséget termelnek.

Nem feltétlenül az AI-ból fogyott el a lendület, hanem a befektetői türelem

A mostani piaci reakció fontos különbségre világít rá: a mesterséges intelligencia technológiai és gazdasági jelentősége nem ugyanaz, mint az AI-vállalatok részvényeinek aktuális piaci értéke. Az ágazat hosszú távú növekedési lehetőségei továbbra is jelentősek, de ez önmagában nem garantálja, hogy minden, az AI-boomból profitáló vállalat képes lesz igazolni a jelenlegi értékeltségét.

A következő időszakban ezért két tényező válhat meghatározóvá: egyrészt az AI-beruházások tényleges megtérülése, másrészt az a szabályozási környezet, amelyben az adatközpontok és a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok működhetnek. A befektetők számára az igazi kérdés már nem pusztán az, hogy mekkora lehet a mesterséges intelligencia piaca, hanem az is, hogy ebből a hatalmas üzletből végül kik és milyen arányban tudnak tartós profitot realizálni.