2024. március 29. - Auguszta

Európa Zöld Fővárosa: Budapest?

A fővárosi közgyűlés megszavazta, hogy Budapest benyújtja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa címért, noha városunk tizedannyira sem zöld, mint az előző évi pályázók. Igaz, az első forduló teljességgel ingyen van.
2010. február 5. péntek 16:59 - Pásztor Balázs

Ugyanakkor Jávor megjegyzi, hogy a tömegközeledés használók aránya 50 százalék körüli, ami jó pont, elvégre magasabb az európai átlagnál - mindezt annak ellenére, hogy az ökológus szerint erre a fővárosi önkormányzat nem fordít kellő figyelmet és pénzt. Jávor élesen bírálta továbbá a főváros településfejlesztésének irányát, a zöld felületek helyzetének kezelését, és a környezeti szempontok érvényesülését a városüzemeltetésben, mondván a főváros ezekben elszomorító teljesítményt nyújt - és ezt vélhetően Európa is észreveszi majd a pályázat során.

Ellenben Jávor szerint egy másik pályázatra, az Európa Biodiverzivitás Fővárosa címére nem lenne teljesen esélytelen Budapest, ugyanis a főváros természetföldrajzi adottságai ebből a szempontból roppant kedvezőek. Példának a Sas-hegy természetvédelmi körzetét, a Naplás-tavat, a Hajógyári szigetet és élővilágukat hozza fel. Azonban azt is megjegyzi, hogy ezen természeti értékeket nagyon komoly veszélyek fenyegetik - elsősorban a beépítés - így ezekre a városvezetésnek, és a helyi önkormányzatoknak fokozottan kellene figyelniük - már csak a pályázat sikeressége végett is.

A főváros szempontja

Kérdéseinkkel természetesen megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot is, akik elmondták, hogy a pályázat a kerületi önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával készült el. Előnyként emelték ki, hogy 2008-ban Budapest megnyerte az Európai Mobilitási Díjat, tavaly csatlakozott a Covenant of Mayors dokumentumhoz (európai nagyvárosok polgármestereinek környezetvédelmi vállalásai 2020-ig), az évről évre népszerűbb Critical Mass nevű kerékpáros megmozdulást, illetve hogy „fővárosunk a kedvezőtlen történeti adottságok és működési viszonyok között is az európai középmezőnyben szerepel az eddigi környezetvédelmi összehasonlítások szerint”. Ezek alapján az önkormányzat szerint „eséllyel pályázunk az Európa Zöld Fővárosa címre."

A Fővárosi Önkormányzat adatai szerint a tömegközlekedés és a gépkocsi közlekedés aránya 60:40 a közösségi közlekedési eszközök javára, ami épp a bécsi fordítottja - és így „élen jár” Európában. Hozzáteszik, hogy „ebben szerepet játszik a BKV nemzetközi szinten is jónak mondható elérhetősége, járatsűrűsége,” aminek a megítélése a felmérések szerint sokkal jobb az azt használók, mint a személygépkocsival közlekedők körében. A kerékpározók arányát „átlagosnak” nevezik - ami elviekben azt jelentené, hogy jó időben állandóan tömve vannak a kerékpárutak. Megújuló energiaforrások alkalmazása tekintetében szintén „az európai átlag körül” vagyunk.

„A károsanyag-kibocsátás nagyjából az ország és a város gazdasági fejlettségének megfelelő” - érkezik a következő, nem túl pontos adat. Hozzáteszik, hogy a károsanyag-kibocsátás nagyobb része a közlekedésből származik (aminek nagy része ugye tömegközlekedés...- a szerk.), ám ezért mégis a közterületek szűkösségét, és a túlzsúfolt gépkocsiállományt okolják, pontosabban a „fogyasztói társadalom vívmányaként” értelmezett gépkocsi-használatot. Légszennyezettség tekintetében Budapest „európai összehasonlításban közepesnek mondható: a skandináv városokban tisztább a levegő, a mediterrán városokban jóval szennyezettebb.”

A P+R parkolók számában már viszonyítási adatokat sem közölnek, csupán némi öndicséret után megjegyzik, hogy ezek építése elvikben nagyban folyik: „Az elmúlt években Budapesten és az agglomerációban is gyors ütemű fejlesztések indultak meg ezen a téren, és a következő egy-két évben továbbiak várhatók. Idén a Fővárosi Önkormányzat cége, a Parking Kft. az érintett kerületi önkormányzatokkal és a MÁV-val közösen további 570 db P+R parkoló és 120 db kerékpártároló (B+R) helyet létesít, az agglomerációban pedig több mint 1.300 P+R parkoló jöhet létre.”

Vízveszteség tekintetében közelében sem vagyunk a fent említett 5 százalékhoz, igaz az 1996-os 22,6 százalékot 2009-re sikerült letornásznunk 16,5 százalékos szintre, ami csökkenő vízfogyasztással számolva nem is rossz arány. Fűtés terén „a FŐTÁV a nagy hőveszteséggel üzemelő távhő-vezetékeket folyamatosan korszerű, előreszigetelt, közvetlenül földbe fektetett vezetékekre cseréli le - a folyamat eredményeként az előreszigetelt távvezetékek összes nyomvonalhossza elérte a 170 km-t” Ennek eredményeképp a budapesti távfűtés szállítási hővesztesége alig haladja meg a 9-9,5 százalékot.

Az eljárás

A pályázatokat az úgynevezett Bíráló Bizottság fogja eldönteni, amely az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az ICLEI (Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E), az Európai Fővárosok Uniója és a Régiók Bizottsága delegáltjaiból áll. Eme bizottság március végéig értékeli az első körös nevezőket, majd azoktól, akik bejutottak a második fordulóba (8 város), újabb dokumentumokat (térképek, programok, jogszabályok) kér be. Ezeket szeptember végéig értékeli, és októberben meghozza a végső döntést, hogy ki lesz 2012-ben és 2013-ban Európa Zöld Fővárosa.

Annyiban van csak igazuk a fővárosiaknak, hogy beadni be lehet a pályázatot, még ha esélyünk sincs nyerni - legalább elmondhatják, hogy „,megpróbáltuk”. Elvégre - amint azt a közgyűlés beterjesztésében meg is jegyzik - csak egy 80 oldalas angol dokumentumot kell elküldeni, és az adatlapokat kitölteni. Ha meg valami csoda folyamán még is kijutnánk, akkor még mindig lehet dönteni a „pályázattól való elállástól”. Csak az a kérdés, hogy mennyire éri meg az esélytelenek nyugalmával indulni egy olyan versenyen, amelyen még fel is hívjuk a figyelmet fővárosunk katasztrofális állapotára?

A fővárosi közgyűléshez benyújtott indítvány szerint a bizottság jelenleg nem a legzöldebb várost, hanem azt, „ahol a környezetvédelem és a tudatos közlekedés tendenciái előremutatnak egy jobb és élhetőbb város irányába.” Ám ha ez igaz is lenne, és a Bizottság tényleg favorizálná valamennyire az új tagállamokat, Budapestnek - a fentiek alapján - akkor se lenne túl sok esélye. Rossz nyelvek szerint azonban, ha Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa, akkor simán lehet Budapest Európa Zöld Fővárosa...

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását