Az új módszerrel várhatóan jelentősen felgyorsul a helyreállító orvoslás területe.
"A tanulmány hatalmas ugrás előre" - mondta Irving Weissman, a kaliforniai Stanford Egyetem őssejtbiológiával és regeneratív orvoslással foglalkozó intézetének igazgatója. A kutatást az intézetben végezték el, az eljárást szabadalmaztatták is.

A brit Nature tudományos magazin csütörtöki számában számolnak be a kutatók arról, hogy mindössze három gént használtak közönséges egérbőrsejtek közvetlenül idegsejtté való átalakítására. Az így létrehozott neuronokat "indukált idegsejtnek" nevezik.
"Ezek teljesen működőképes neuronok. Minden olyan alapvető dolgot el tudnak végezni, amelyet a neuronok tesznek az agyban - magyarázta Marius Wernig kutatásvezető. - Őszintén szólva nem voltam biztos benne, hogy működni fog. Amolyan +nagy kockázat, nagy nyereség+ projekt volt. Végül viszonylag gyorsan sikerült".

Mint hozzátette, "csak meg kell találni a megfelelő átíró koktélt, és bármit, bármivé át tudsz alakítani".

Az átíró (transzkripciós) faktorok olyan gének, amelyek más géneknek közvetítik, hogy mit tegyenek. A szervezet minden sejtje tartalmazza a teljes DNS-állományt, ám a különféle sejtekben csak bizonyos gének működnek. Minden őssejtkutatás mögött a végső cél, hogy megtalálják a módot, mellyel a sejteket rábírhatják valamely más tevékenységre, mint amit addig végeztek.

A kísérletben a bőrsejtek átalakítása kevesebb mint egy hét alatt történt meg. Az így létrejött sejteket élő egerekbe fecskendezték be, és 32 nap elteltével azt állapították meg, hogy az egykori bőrsejtek neuronként viselkednek. Ráadásul az átalakítás sikeressége is többszöröse volt minden korábbinál a maga 20 százalékával.

Következő lépésként humán sejtek átalakításával próbálkozik a kutatócsoport, valamint az idegsejteken kívül másféle sejtek előállítását is megcélozzák.