Mi a gondja Sólyomnak?

2011-ben népszámlálás lesz az országban. Ehhez az Országgyűlés meg is alkotta törvényt, ami tartalmazza az egész kérdőívet. A törvényt október elején 192 igen szavazattal fogadták el, az ellenzék 155 képviselője tartózkodott a szavazástól. Ez a politika nyelvére lefordítva azt jelentette, hogy politikailag nem jött volna jól ki, ha az MSZP mellé állnak, de szakmailag elfogadhatónak tartják a törvényt. Nem úgy Sólyom László.

A köztársasági elnök hivatala szerdán jelentette be, hogy Sólyom László alaposabb megfontolásra visszaküldi a Parlamentnek a törvényt, és egyelőre nem írja alá. Alkotmányossági kifogása nem volt.

Mi a gond?

Sólyom László indoklásában több dolgot is kifogásolt. Egyrészt nem ért egyet azzal, hogy a termékenységre, egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallási hovatartozásra nem gyűjtenének adatot, miközben a korábbi népszámláláskor (2001-ben) mindezt megtették.

Az államfő érvelése világos: csak akkor tudjuk az országban az elmúlt tíz évben lezajlott társadalmi folyamatokat megfelelően elemezni, és abból okulva megfelelő mederbe terelni a jövőt, ha össze tudjuk hasonlítani a múltat a jelennel. Különösen lényeges, hogy a Sólyom által emlegetett témakörök igen kényes pontra világítanának rá. Az ország egészségügyi állapotának ismerete egy egészségügyi reform előtt (melyet minden jel szerint a következő kormány lesz kénytelen elindítani) egyáltalán nem mellékes kérdés.

A kisebbségi lét

Az államfő másik lényeges kifogása az etnikai hovatartozáshoz kapcsolódik. A törvény szerint ugyanis csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepel a kérdőívben. Sólyom László szerint általában kellene a nemzetiséget megkérdezni, attól teljesen függetlenül, hogy épp a többséghez vagy kisebbséghez tartózónak vallja magát az adott személy.

Tény, hogy a nemzetiségi kérdés, különös tekintettel a roma származásúakra a jövő egyik fontos ügye lesz, amit csak akkor lehet kezelni, ha törvényalkotók tisztában vannak a pontos számokkal, növekedési arányokkal, az ehhez kapcsolódó végzettségi szintekkel, foglalkoztatással. Ha ez a kép nem tisztul ki, nem lehet belefogni a cigányság felemelésének hosszú távú terveibe.

A törvénnyel kapcsolatban tudni kell, azt is, hogy az esedékes népszámlálást megpróbálták úgy összeállítani, hogy minél kevesebb pénzből meg lehessen valósítani. Ha bekerülnének Sólyom László felvetései, KSH-s forrásaink szerint nem dobná meg nagyságrendekkel költségeket, de mindenképpen drágább lenne.

Felvilágosítás

A statisztikusok gondja inkább az, hogy értékelhetőek lesznek-e a válaszok. Hiszen sokan szégyellik bevallani etnikai hovatartozásukat, fogyatékosságukat, vagy felekezeti hovatartozásukat. Ahhoz, hogy valódi, értékelhető eredményeket szolgáltasson a népszámlálás ezeknek a fontosságára kellene felhívni a lakosság figyelmét – ami természetesen újabb költséget jelentene.

Hogy az Országgyűlés Sólyom László kifogásait miként kezeli, még nem tudjuk, mindenestre nem tartalmaznak olyan földtől elrugaszkodott megállapításokat, hogy ne lehetne rajtuk elgondolkodni.