Mint a dokumentum kiemeli, "négyszáz évvel ezelőtt Galilei megfigyelései és távcsöves bemutatói megváltoztatták a világról alkotott elképzeléseinket. A nagy itáliai tudós emléke előtt tisztelegve a Csillagászat Nemzetközi Éve programjainak szervezőbizottsága az október 22-24. közötti időszakot +Galilei-éjszakák+ címmel látta el. Ebben az időszakban világszerte utcai távcsöves bemutatók zajlanak. Magyarországon a +járdacsillagászati+ bemutatók zömét október 22-én és 24-én tartják a Magyar Csillagászati Egyesület aktivistái".

Mizser Attila, az MCSE főtitkára, a Polaris csillagvizsgáló igazgatója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Budapesten négy helyen, országosan pedig összesen 25 helyszínen zajlanak a "járdacsillagászati" bemutatók. Terekre, bevásárlóközpontokba viszik el a távcsöveket, hogy minél több ember érdeklődését felkeltsék a csillagos égbolt csodái iránt.

Több csillagvizsgáló is csatlakozott a Galilei-éjszakák programsorozatához. Budapesten a Polaris Csillagvizsgáló szombaton, október 24-én rendkívüli programmal várja az érdeklődőket, akik este héttől két előadást hallgathatnak meg. Kiss László "Élet az Univerzumban - merre keressük?" című előadásában a Naprendszerünkön kívüli planéták, az úgynevezett exobolygók világát mutatja be. Éder Iván "Fotózzuk az Univerzumot!" című vetítettképes előadása során a hallgatók megismerhetik az egyik legkiválóbb hazai asztrofotóst és világszínvonalú felvételeit.

Mizser Attila kitért arra, hogy derült idő esetén "lézerkardos" csillagkép-ismertetőt tartanak a Polaris teraszán, illetve távcsöves bemutatót a kupolában. Előbbi programmal kapcsolatban elmondta, hogy a prezentációknál alkalmazott lézerpointerrel (lézermutatóval) jelölnek meg egyes csillagképeket. Szó esik majd több csillagképről, amelyek mindegyikéhez érdekes történet fűződik. Így beszélnek az Androméda-galaxisról, amelynek "szereplőihez" mindenféle "ármány és bosszú" fűződik. A látványos csillagkép az északi égbolton Magyarországról őszi estéken csaknem a zenitben látható. A csillagkép a görög mitológiában szereplő Androméda királylányról kapta nevét.

Androméda Képheusz király és Kassziopeia királyné leánya volt. A királyné, aki azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb, az istenek haragját vonta magára, s Poszeidón egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a próféciát kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták az áldozatot, s Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet minden szereplője (Androméda, Képheusz, Kassziopeia, Perszeusz és a szörny) csillagképként látható az égbolton.

Beszélnek majd a Göncölszekérről is. "Ez egy nagyon fontos csillagkép, mert belőle kiindulva találjuk meg a Sarkcsillagot, amely pontosan kijelöli az északi irányt. Hatalmas megdöbbenést szoktunk kelteni, amikor a bemutatóinkon kiderül, nem a Sarkcsillag ragyog a legfényesebben az égbolton. Fényét tekintve közönséges, átlagos csillag; a pozíciója az, ami érdekes" - emelte ki Mizser Attila.

A Galilei-éjszakákról részletek a
http://www.csillagaszat2009.hu/hirek-videok/20091003-galileinights.html címen találhatók.