A pénzügyminiszter vasárnap este az m1 "A szólás szabadsága" című műsorában a Magyar Nemzeti Bank devizahitelezést korlátozó javaslatáról úgy vélekedett: a felvetés jogos, még ha az időzítés nem a legideálisabb is. A miniszter elmondta: a javaslatcsomagnak van olyan része, ami logikus, akár időszerű is lehet, és annak jövőbeni garanciáját biztosítja, hogy ne legyen túlzott az eladósodás.

A hitelfedezeti arány kevéssé vita tárgya, mert a javasolt arányt jelenleg is teljesítik - különösen a forinthitelek esetében - a bankok és a lakossági hitelfelvevők, és valószínűleg a jövőben is teljesíteni fogják. A jövedelemarányos törlesztési korlátot vitatják, a jegybank ugyanis igen szigorú hiteltörlesztési korlátra tett javaslatot, ami sok feszültséget okozhat.

A miniszter úgy vélekedett: lehet, hogy ezeket a korlátokat most teljesíti a piac, de nem tudni, hogy két-három év múlva milyen logikus hiteltörlesztési korlát képzelhető el. Akkorra kell ugyanis kialakítani a szabályozást, amikor már lesz miből tartalékolnia a lakosságnak, és azt szeretnénk elérni, hogy tartalékoljon is - mutatott rá.

A javaslatról az egyeztetés most folyik, s a kormány dolga, hogy megalkossa a szabályozást, amit ő maga javasol is - mondta Oszkó Péter. Ám kérdés, hogy ez milyen időzítéssel, milyen hatályba lépéssel történjen, és a javaslatcsomag egyes elemeit milyen szigorral vegyék át, mely elemeit tegyék hangsúlyossá.

A hatályba lépés a jövő évnél korábban semmiképpen nem elképzelhető - hangsúlyozta a pénzügyminiszter -, mert most nincs olyan mértékű hitelezés, ami kockázatokat okozna. Úgy vélekedett, a hitelfedezeti korlátot, ami logikusnak tűnik, akár azonnal hatályba léptethetnék.

A miniszteri interjút megelőzően Király Júlia, az MNB alelnöke elmondta: a jegybank 2003 óta, amióta teret nyert a devizahitelezés, folyamatosan jelezte annak kockázatait, a szabályozóknak módosításokat "sugalltak", és számtalanszor üzenték a bankoknak, hogy "nem jó 200-as sebességgel rohanni a betonfalba".