Az EU egyetért velünk a nyelvtörvény ügyében

"Kértem, hogy képviselje is ezt a nézetét" – tette hozzá a magyar diplomácia irányítója. A francia Barrot azt tanácsolta neki, hogy az ügyben forduljon Magyarország az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához, a román Leonard Orbanhoz. "Ezt meg is fogjuk tenni" – közölte Balázs, ám a diszkriminációmentesség szempontjával indokolta, hogy Barrot-nak is kifejtette a magyar álláspontot.

Elmondta, hogy Magyarország a szeptember elsején végrehajtási rendelet nélkül életbe lépett szlovák nyelvtörvényszöveg módosítását kívánja elérni.

A magyar fél – tette hozzá – az EU-intézmények közül a tagállami kormányokat képviselő Tanácsot a soros svéd elnökség szintjén vonta be a témába. A svéd elnökség – fogalmazott – szoros figyelemmel kíséri az ügyet, és "erkölcsi nyomást gyakorol mindkét országra" a rendezés érdekében.

Balázs Péter hozzátette, hogy a nyelvtörvény-problematikához az európai intézmények közül a legtöbb köze az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) van, mert ez a szervezet rendelkezik előírásokkal és kisebbségi főbiztosi intézménnyel is. Emlékeztetett arra, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa már júliusban kifejtette: három problémát lát a hatályos szlovák nyelvtörvényben. Először is azt, hogy a többségi nyelvet védi a kisebbségivel szemben, továbbá hogy túl mélyen belenyúl a mindennapi életbe, valamint hogy büntetést is kilátásba helyez.

A külügyminiszter szintén fölvetette az Európai Bizottság alelnöki rangú illetékesének azt a magyar-szlovák diplomáciai incidenst, amelynek során nem engedték be Szlovákiába Sólyom László államfőt. Kérte Barrot állásfoglalását, hogy jogszerű volt-e a szlovák eljárás. Barrot további szóbeli kiegészítéseket kért az írásban már kifejtett magyar állásponthoz, és írásos választ ígért.