Újra a régi cári név

A történelmi név helyreállításáról Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság elnöke határozott csütörtökön nyilvánosságra hozott rendeletében. Döntését azzal indokolta, hogy I. Miklós jelentősen hozzájárult az orosz vasúthálózat kiépítéséhez, sőt maga kezdeményezte a most régi nevére – Nyikolajevszkijra – visszakeresztelt pályaudvar építését is.

Az uralkodó 1842-ben írta alá az első, Szentpétervár és Moszkva közötti orosz vasútvonal felépítésére vonatkozó rendeletet, s a két városban Konsztantyin Ton tervei alapján két egyforma pályaudvar épült. A vasúti forgalom 1951-ben indult meg, a vonalat és a moszkvai pályaudvart pedig 1855-ben magáról az uralkodóról nevezték el. A bolsevik hatalomátvétel után, 1923-ben mindkettő nevét Októberire változtatták, egy évvel később pedig az északi város nevének változását követve a moszkvai pályaudvar a Leningrádi nevet kapta.

Bár a Szovjetunió tizennyolc évvel ezelőtt felbomlott, a névváltozatás nem múlt el minden vita nélkül.

Az orosz kommunisták "ideológiai provokációnak" minősítették a döntést és visszavonását követelték. Marija Vlagyimirovna Romanova nagyhercegnő, aki magát a cári család fejének tekinti, az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva viszont üdvözölte a változtatást. Ivan Arcisevszkij, a Romanov-dinasztia tagjai szövetségének képviselője óvatosságra intett a névváltoztatásokkal kapcsolatban, mondván: a leningrádi blokád elnevezés már örökre így marad meg az oroszok történelmi emlékezetében, s minden, ami Leningrádot és a leningrádiakat érinti, nagyon fontos a számukra.

Oroszországban még számos középület és közterület viseli a szocializmusban kapott, s a korszakra nagyon is jellemző nevét. Ékesebb példája nem is lehetne ennek az, hogy az ismét Miklós nevét viselő pályaudvar a moszkvai Komszomol (Komszomolszkaja) téren található, s ugyanígy hívják az alatta fekvő metróállomást is.