Balázs Péter, külügyminiszter szerdán bejelentette, számos kiadáscsökkentő intézkedést fogadott el a kormány a magyar diplomácia területén. A legdrasztikusabb lépés, hogy a 118 meglévő külképviseletből száz körülit szeretnének csak megtartani. Pontos számot nem lehet egyelőre tudni, de bárhogy is számolunk, ez legalább 18 képviselet bezárását jelenti. Ez számítások szerint 2 milliárd forintnyi megtakarítást hoz évente.

A megüresedő épületeket, illetve más magyar diplomáciai épületeket is eladna a tárcavezető. Ebből mintegy 8-15 milliárd forint egyszeri bevételt remél. Ehhez hozzájön a még Göncz Kinga idején elfogadott 5,5 százalékos fizetéscsökkentés. Ezek minden bizonnyal nagy csapást jelentenek a diplomatáink számára, igaz Balázs Péter elmondása szerint mindenkinek megtalálják majd a helyét, elbocsátásokra tehát nem kell számítani.

Nem kell bezárni

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint nincsen szükség bezárásokra, és kontraproduktív az egész elképzelés. Azt viszont elismerte, hogy átalakítások szükségesek. Hogy milyen jellegűre gondolt, azt nem árulta el.

Az tény, hogy ha válság minden magyar emberen érezteti a hatását, akkor a külképviseleteken dolgozóknak is ki kell venniük belőle a részüket. A bezárások, és főképp az ingatlanok eladása viszont ritka nagy hiba. Az ingatlanok árai a válság hatására még mindig jóval nyomottabbak, így az állam inkább veszítene rajta, mint nyerne.

E mellett az is kérdéses, hogy egy alig egy évet regnáló kormány miért kezd bele olyan nagyszabású tervbe, amivel alapvetően határozza majd meg a következő kormány politikáját, és gyakorlatilag megköti a kezét.

Ez a válságkezelés?

Ez alapvetően egy válságkezelésre létrejött kormány, a nagykövetségek bezárása viszont nagyon nehezen nevezhető válságkezelésnek. Ugyan megtakarítunk vele némi pénzt, de lehet, hogy többet veszítünk vele más területeken. A magyar diplomáciára eddig sem lehetett sok jót mondani, ezért kérdéses, hogy kevesebb emberrel tudunk-e hatékonyabbak lenni?

Persze a külképviseletek száma és az ország diplomáciai sikerei nem feltétlenül függnek össze. Svédországban például éppen olyan a külképviseleti struktúra, mint amit Balázs Péter is szeretne. De ilyen a dán és az osztrák is. És az is tény, hogy a válságra hivatkozva több ország is leépítéseket végez ezen a területen: így tesz Lengyelország vagy Ausztria is.

Finnország péládul úgy oldja meg a konzuli szolgálatát, hogy Helsinkiben (gyakorlatilag otthon) állomásoznak a diplomaták, és mikor szükséges azonnal elrepülnek az adott országba. Legújabban megjelentek az úgy nevezett laptop-diplomaták. Ők egy szál számítógéppel a hónuk alatt végzik a munkát, és online vagy mobil-telefonon mindig elérhetőek.

Változik a világ

Kétségtelenül van alapja a miniszter reform-elképzeléseinek, hiszen ma már, a globalizált és kommunikáció-technikailag ugrásszerűen fejlődő világban más lehetőségei vannak egy ilyen intézménynek.

Mégis a rosszul időzített jó döntés rosszabb, mint egy jól időzített rossz döntés. Ha mindenáron pénzt akar spórolni a tárca, akkor nem most kell eladni az ingatlanokat, hanem mondjuk jó egy év múlva, mikor már a valódi értékének megfelelő összeget lehet értük kapni. Ellenben nem kell kifizetni fél éves bért az előző miniszternek és államtitkárainak, valamint nem most kell kinevezni a nagyköveteket, hogy a távozók számára komoly összegeket kelljen kifizetni.

A most bejelentett döntések valószínűleg adnak egy kisebb gyomorrugást a magyar diplomáciának. A kérdés, hogy mikor és hogyan tud majd felállni belőle?