A pápa alig pár perccel a leszállása után, a tel-avivi Ben Gurion reptéren már egy önálló palesztin állam azonnali megalakítására hívott fel. Figyelembe véve a vatikáni fő látogatásának célját, és vendéglátójával ápolt kapcsolatának elmúlt pár évét, a köszöntés talán nem a legmegfelelőbb alaphangot adta meg a zarándoklat Izraelben tervezett 5 napos szakaszához. A pápa emellett elkötelezte magát a holokauszttal való számvetés fontossága mellett, a második világháború népirtásának 6 millió zsidó áldozatára való emlékezést „becsületbeli” ügynek nevezte.

Nyomás alatt a Likud

A pápa egyértelmű politikai állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert nagy nyilvánosság előtt, először állt ki a független palesztin állam ügye mellett, a „két állam” elgondolás heves támogatókra talál a nemzetek közösségében mindenhol, beleértve az Egyesült Államokat is, ám a jobboldali izraeli vezető, Benjamin Netanyahu eddig egyetlen hivatalos nyilatkozatában sem említette, hogy kész lenne magát elkötelezni az ötlet mellett. Netanyahu a pápa látogatásával csak még nagyobb nyomás alá kerülhet, a jövő héten Washingtonba fog látogatni, ahol az Obamával való egyeztetése - több elemző szerint is – az egész Közel-Kelet jövőjét eldöntheti.

Nem árt az óvatosság

XVI. Benedek hivatalos keretek között fog találkozni az izraeli államelnökkel, Simon Perez-el, a szélsőjobboldali külügyminiszterrel, Avigdor Lieberman-nal, valamint a helyi drúz, zsidó és muzulmán vallási vezetőkkel. A Vatikánnak feszült a viszonya Izraellel, rengetek zsidó a mai napig azzal vádolja a Római Katolikus Egyházat, hogy a második világháború ideje alatt egy szót sem szólt a holokauszt áldozatainak megmentése érdekében, ellenben a Vatikán csak nem rég kezdeményezte XII. Pius szentté avatási procedúráját, mivel szerintük az akkori pápa minden „diplomatikus lehetőséget” megragadott, hogy segítse az üldözötteket.

A németországi születésű pápa személye már a beiktatásakor súlyos aggályokat vetett fel, miután Hitler fiatalokból álló alakulatával, az egykori Hitler Jugend-del való érintettsége bizonyítást nyert. A pápa később azt vallotta, hogy a mozgalmi tagsága kötelező volt, és ki kényszerítették. A legutóbb akkor sikerült felbőszítenie a zsidó közösségeket, amikor idén év elején, hatálytalanította Richard Williamson kiátkozását. Az ultrakonzervatív pap körül kialakult botrány oka az volt, hogy nagynyilvánosság előtt, a Római Katolikus Egyház püspökeként tagadta a holokausztot.

Mindezek mellett, iszlám körökben is rég volt ennyire népszerűtlen vezetője az Egyháznak, XVI. Benedek három évvel ezelőtt egy olyan középkori szövegre hivatkozott, mely Mohamed próféta egyes szavait „gonosznak és embertelennek” minősíti. A felháborodás olyan erőteljes volt az iszlám világban mindenhol, hogy a tévedhetetlen vallási vezetőnek, nyilvánosan kellett bocsánatot kérnie. Ha a mostani közel-keleti körútjával valóban a vallások közti kapcsolatok javítása a célja, ehhez csak sok sikert tudunk kívánni neki.

Problémás lesz mindenkinek a kedvében járni

Hétfő délután a pápa és negyvenfős kísérete, az izraeli államelnökkel és a több mint 1000 napja fogságban lévő izraeli katona, Gilad Shalit családjával való találkozó után, a jeruzsálemi holokauszt emlékközpontban, a Jad Vashem-ben tett látogatást. Benedek pápa a napokban tervezi, hogy egy palesztin menekülttábort is felkeres, közel Jézus születési helyéhez, Betlehemhez. Az Aida-i tábor Ciszjordániában található, az izraeli biztonsági fal keleti oldalán. A szentatya kevésbé forró helyet is választhatott volna, ha már egyszer a szolidaritásáról akarja biztosítani a palesztin népet, a lépéssel nem fog túlságosan nagy népszerűségre szert tenni a legtöbb izraeli szemében.

A pápa eddig még nem sokat beszélt vallási kérdésekről, de már legalább négy politikai állásfoglaláson túl van. Mivel eddig főleg a palesztinok malmára hajtotta a vizet, az Al Jazeera hevesen a védelmébe is veszi: „Azt hiszem képtelenség egy olyan helyre látogatni, mint ez, és nem beszélni politikai kérdésekről. A politika itt a levegőben van”. Ha azt hisszük, hogy az arabok ezzel ki is egyeztek volna Őszentségével, nagyot tévedünk. Az arab lap megjegyzi, hogy képtelen dolog a látogatás első napjaiban kezet rázni a gázai háború „háttérfiguráival” (Lieberman és Netanyahu), akik „1400 palesztint gyilkoltak le”, majd elmenni egy menekülttáborba részvétet nyilvánítani.