Könnyű volt a matekérettségi?

Somogyi László kifejtette: az első feladatsor, amely alapfogalmakra kérdezett rá, nagyon könnyen megoldható volt, s annak hibátlan kitöltésével 30 pontot lehetett szerezni.
A feladatok között szerepelt másodfokú egyenlet megoldása, rákérdeztek két szám mértani közepére, s igaz-hamis állításokra is kellett válaszolni. A diákoknak fel kellett rajzolniuk egy gráfot, s volt egy logaritmusos példa is.

A második részben öt feladatot kellett megoldani, ezek között voltak könnyebbek és nehezebbek is. Somogyi László ezeknél érzett egyfajta aránytalanságot, mint mondta, nagyobb súllyal szerepeltek statisztikai és valószínűség-számításos feladatok, mint például logaritmusos példák. A kettes szintet könnyű volt elérni, "talán túl könnyű is", s a hármashoz sem kellett nagyon sok - jegyezte meg.

A matematikatanár nem érzett szignifikáns különbséget a tavalyi érettségi nehézségi fokához képest. Szomorúnak tartja ugyanakkor, hogy például a Műegyetemre be lehet kerülni középszintű érettségivel is. Ez ahhoz kevés - mondta.

A második vizsganapon középszinten 1.248 helyszínen 92.817 diák, emelt szinten 65 helyszínen 2.531 tanuló írásbelizett matematikából. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia és német nyelven is tettek érettségi vizsgát.

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tartott. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldották meg, erre 45 percük volt, majd a II. feladatlapot töltötték ki 135 perc alatt. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt a diák tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatta.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik, mindkettő három-három feladatot foglal magában.

A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és a megoldás sorrendjét is meghatározhatta.

A diákok a vizsgán közép- és emelt szinten is függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhattak, ezekről maguknak kellett gondoskodniuk. Az eszközöket a vizsga során egymás között nem cserélhették.