Késhegyen elcsúszni

A cseh kormányok már vagy tíz éve nem tudtak jelentős többséget szerezni a jelenlegit pedig már megalakulásakor sem tartották hosszú életűnek, ugyanis a 200 fős alsóházban csupán 100 főt tudtak megszerezni, ami még az egyszerű többségre sem volt elég. Végül tisztának és átláthatónak nem nevezhető módon az ellenzékből három, a kormányból négy képviselő átült a függetlenek közé, és jórészt az ő szavazataikkal tudta biztosítani a kormány a többségét. Ennek ellenére is folyamatos volt a harc a radart támogató Mirek Topolánek miniszterelnök, és az euroszkeptikus Václáv Klaus államfő között - mindezt az EU-s elnökség árnyékában.

A kegyelemdöfést az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány adta meg a vergődő kormánykoalíciónak, amely azért nem mellőz minden előzményt. Az apropót egy médiabotrány szolgáltatta: a miniszterelnök kenőpénzzel próbálta meg megakadályozni egy olyan riport televíziós sugárzását, amely igen kedvezőtlen színben tüntette volna fel a jobbközép koalíciót.

Végül a koalíciót vezető Polgári Demokrata Párt (ODS) nem bírt a kommunistákkal szövetkező Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD), akik ötödszörre ugrottak neki a javaslatnak. Mivel az államfő állásfoglalása miatt, a függetlenek jó része is Topolánek ellen szavazott, így 101-99 arányban elfogadták a bizalmatlansági indítványt, ezért a kormányfő holnap lemond (ma külföldön tartózkodik). A tegnap esti szavazást két és fél órás szónoklat előzte meg.

Mi jöhet ez után?

A cseh korona az eredmény után tovább zuhant (0,7 százalékot), de a gazdasági elemzők nem látják feltétlenül ilyen rosszul a helyzetet. A Capital Economics elemzője szerint "ha Magyarországhoz hasonlóan szakértői kormány jön, azt a piac pozitívan fogadja majd”. Ám azt is megjegyzi, hogy „ha viszont belső harcok következnek, az negatív hatással lesz a piacra, a gazdaságra, és nagy veszteséghez fog vezetni.” Azonban az egység még nem látszik egyértelműen körvonalazódni.

Az ellenzék szerint az előrehozott választások csak késő ősszel vagy jövő tavasszal kellene megtartani, addig egy ideiglenes szakmai kormányt kellene felállítani. Azonban azt támogatják, hogy a a kormányfő az EU-s elnökség végig, vagyis július elsejéig maradjon hatalmon. Ezzel ellentétben Topolánekék azonnali új kormányt támogatnak, vagy ha az a kommunisták beleszólása nélkül nem lehetséges, akkor minél gyorsabban előrehozott választásokat - ugyanis az EU-s elnökség megnövelte a miniszterelnök népszerűségét, de az a tisztség elmúltával gyorsan odaveszhet.

A végső pontot az ügy végére mindenképpen az államfő fogja kirakni - ugyanis az ő tiszte kijelölni az új miniszterelnököt, és teljesen szabadon választhat. Topolánek reméli, hogy a választásokon legtöbb mandátumot szerzett párt elnökét fogja jelölni - vagyis megint őt, ami sokak szerint csak olaj lenne az így is lángoló tűzre. Az ellenzék vezére, Jirí Paroubek pedig azt reméli, íhogy Klaus a régi Vladimír Spidla esetet követi, és jelöltjétől kérni fogja azon minimum 101 képviselő aláírását, akik támogatják őt (ami Topolánek esetében nyilvánvalóan hiányzik). Bármi is lesz a végszó, az valószínűleg csak az EU-s elnökség lejárta után lesz érvényben.

Kihatások

Azon kívül hogy Csehország a negyedik európai állam, amelynek kormánya a válság miatt bukik be - Izland, Lettország és hazánk után -, a harmadik azok sorában is, akik EU-s elnökség alatt váltják le kormányfőjüket (1993 Dánia, 1996 Olaszország). Veszélybe kerültek olyan reformintézkedések is, mint az ingatlanadó, a vizitdíj, és a költségvetési megnyirbálások. Ellenben az ellenzék nagyon erőlteti az eurózónához való csatlakozást, csakhogy az addig lehetetlen, amíg a korona így ingadozik.

De nem ez az egyetlen nagyobb kihatás: az EU április 5-én tárgyal majd Barack Obama amerikai elnökkel, és az EU elnökének hazai kudarca nagyban visszavetheti az egész szervezet erejét. Ráadásul Topolánek kijelentette, hogy személye nélkül még a Lisszaboni Szerződés ratifikálása is veszélybe kerül. Az EU közleményben hangoztatta: reméli, hogy Csehország a belső vívódások ellenére is ugyanannyira jól ellátja majd elnöki tisztségét, mint eddig.

A gyakorlatilag befagyott radarügyben is hatalmas vita támadt, mivel a legnagyobb ellenző, Klaus hatalma megnövekedett, míg a tervezetet támogató Topoláneké jócskán csökkent. Az orosz fél rögtön saját malmára próbálja hajtani a vizet: Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO követe tévéinterjúban közölte, hogy azok akik Topolánek ellen mentek, azok egyben a radar ellen is mentek. Az esemény kifejezetten kellemetlen Obama számára, pár nappal az április elsejei Orosz-USA elnökcsúcs előtt.