Már nem lehet a régi módon kialakítani magunk és családunk számára "a felszínen maradás" stratégiáját, ezért nem kell félni elővenni a meghitt régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért - hangsúlyozta az államfő, kifejtve, hogy ezek sorában elsősorban saját erőforrásaink takarékosabb beosztására, az emberségünk megőrzéséért vállalt felelősségre és a szolidaritástól elválaszthatatlan önállóságra gondol.

Sólyom László szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt minta országból sereghajtókká lettünk. Utalt arra, hogy a világméretű pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés azért sújtja különösen Magyarországot, mert a válság súlyosan legyengült állapotban találta az országot.

"A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelőssége" - jelentette ki, de ehhez rögtön hozzátette: most nem a politikusokhoz, hanem mindenkihez, a "jóakaratú emberekhez" szeretne szólni.

Kár lenne, ha csak azzal törődnénk, ami közvetlenül minket érint - mondta, jelezve: "mindnyájunkat érintő, fontos kérdés, hogy 75.000 vagy 200.000 ember kerül-e utcára, hogy mi lesz a családjukkal. Senkinek sem mindegy, -1 vagy -3 százalék lesz-e a gazdasági növekedés, vagyis magyarán a zsugorodás."

Ez akkor is így van, ha a televízió és a hírek hozzászoktattak ahhoz, hogy százával hevernek a halottak, iparágak vagy országok gazdasága omlik össze - jegyezte meg.

A köztársasági elnök a felszínen maradás személyes és családi stratégiáira rátérve hangsúlyozta, nemcsak a korábbi gazdaságpolitika miatt, hanem azért sem mehet tovább a régi módon minden, mert az országnak nincsenek tartalékai, nincsenek lakossági megtakarítások. "Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése" - mutatott rá.

"A legfontosabb tehát a jövőre nézve saját erőforrásaink - pénz, idő, egészség - bölcsebb beosztása (...) Nagy fordulat lehet az életünkben, ha azt keressük, ami valódi szükségleteinket és boldogulásunkat szolgálja" - mondta.

Ne féljünk elővenni a meghitt, régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért! - jelentette ki Sólyom László, utalva arra, hogy a takarékosság is elsősorban felelősség, hiszen a felelőtlen költekezés ellentéte.

De felelősek vagyunk nemcsak anyagi helyzetünkért, nemcsak családunkért, hanem emberségünk megőrzéséért is - emelte ki, hozzátéve: bízik a jóakaratú emberekben, akik "a mindennapok küzdelmeiben, a munkahelyen, az üzletben, az utcán és emberi kapcsolataikban megőrzik az emberi tartást, nem hagyják tovább romlani a légkört".

"Az önállóság is nagyon fontos abban, hogy ne törjön össze minket a válság. Ilyenkor mindenki elsősorban magára számíthat - illetve szűkebb környezetére: a családjára, a barátokra. Az önállóság azonban egyszersmind önérzetet is jelent. Éppen a nehéz időkben szükséges, hogy legyünk öntudatosak, s felelős emberként utasítsuk vissza, ha akár gazdaságilag, akár politikailag ki akarnak használni" - mondta a köztársasági elnök, aki úgy vélekedett, hogy az önállóság ugyanakkor elválaszthatatlan a szolidaritástól, mert azok, akik bíznak egymásban, kölcsönösen megsegítik egymást.

Végül a köztársasági elnök boldog új esztendőt, reményt és sok erőt kívánt Magyarország népének és minden magyarnak, majd beszédének utolsó mondataként megosztott hallgatóival egy gondolatot, amelyet állítása szerint gyakran felidéz magában.
"A tisztesség hosszú távon megéri" - jelentette ki újévi beszédének lezárásaként Sólyom László, akinek jobbján a tévéfelvételen a magyar nemzeti lobogó volt látható.