A felsőoktatási törvény általános vitája

Szabó Zoltán (MSZP) elmondta: a törvényjavaslat alapvetően a felsőoktatási intézmények működésének négy nagy fejezetét öleli fel, és ezekben kíván változásokat elérni. Alapvető véleményem, hogy a javaslat - irányát és szellemét tekintve - támogatható - emelte ki.
Úgy vélekedett, hogy a gazdasági tanácsok szerepkörének tervezett bővítése aggályos lehet, és kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek fényében ez a módosítás megállja-e a helyét.

A nemzetközi képzések importálásának ügyében hangsúlyozta: ez a törekvés messzemenően támogatható, hiszen a felsőoktatásnak csak javára válhat, ha megjelennek Magyarországon a világ vezető intézményeinek képzései.Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, fontos, hogy ne a "gagyi képzések" árasszák el a magyar felsőoktatást, hanem a színvonalasak.

Az intézmények gazdálkodási szabadságával kapcsolatban megjegyezte: ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartja, és alapvetően támogathatónak nevezte az állami vagyonnal való szabadabb rendelkezésre vonatkozó részét is a javaslatnak.

Szabó Zoltán úgy összegzett, hogy a törvényjavaslatnak ugyan minden pontjában van megfontolnivaló, ettől függetlenül azonban támogatásra alkalmas.

A KNDP vezérszónoka, Hoffmann Rózsa felszólalásában kitért a felsőoktatás legégetőbb problémáira, amelyekre - véleménye szerint - ez a törvényjavaslat nem ad választ. Példaként említette, hogy évek óta zuhan az egyetemekre, főiskolákra érkezők színvonala, és nem várható, hogy a gyenge hallgatók nagy számban kiesnének a képzés során, mert az intézmények abban érdekeltek, hogy bent tartsák őket.

További súlyos problémának nevezte, hogy időben elvált egymástól az alap- és mesterszakok akkreditációja.
A törvényjavaslat gazdasági tanácsokra vonatkozó részét illetően kifejtette: a tanácsok tagjai a gazdasági szférában dolgozó, túlterhelt emberek, akik nem győzik erővel, hogy operatív munkát végezzenek a tanácsban. Ez a javaslat - folytatta - megerősíti a gazdasági tanácsok szerepét, amelyeket pártja korábban sem támogatott.

Véleménye szerint a gazdasági főigazgatói posztot kellene megerősíteni a gazdasági szférában jártas szakemberekkel.Mint mondta, a javaslatból fakadóan felmerül a veszélye az állami vagyon privatizálásának is.

Joggal él bennünk az a gyanú, hogy ennek a módosításnak olyan következményei lesznek, amelyek nem kívánatosak - összegzett Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a KDNP látja ennek a javaslatnak a pozitív elemeit, de az egészet ebben a formában nem tudja támogatni.

Sándor Klára, az SZDSZ vezérszónoka a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos kritikákra azt mondta: azt, hogy a felsőoktatás mennyit kap a költségvetésből, ma már törvény garantálja, így az intézmények támogatása kiszámíthatóvá vált, ráadásul a támogatás emelkedett is.

A liberális politikus szerint az egyetemek jelenleg gazdasági szempontból, a szellemi tőke hasznosítása szempontjából meg vannak bénítva, hiszen nincs önállóságuk. Ez jelentős visszahúzó erő, ennek feloldása miatt fontos a mostani törvényjavaslat. Úgy vélte, a beterjesztett változtatások nélkül a magyar egyetemek elvesztik nemzetközi versenyképességüket. Megjegyezte: a meglévő hátrányok miatt sok kiváló kutató megy el a versenyszektorba, illetve megy külföldre dolgozni.

Arra az ellenzéki megjegyzésre, hogy nem időszerű ez a módosítás, Sándor Klára azt mondta: az időszerűség annak a szinonimája, hogy nincs érdemi ellenérv az előterjesztéssel szemben. Hozzátette: a rektori konferencia tagjainak nagy többsége támogatja ezt az előterjesztést. Példaként a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Corvinus Egyetem rektorait említette, akik támogatják az SZDSZ elképzelését.

Az SZDSZ vezérszónoka rémhírkeltésnek, félelemkeltésnek nevezte azokat a kijelentéseket, hogy eladják, elherdálják a vagyont az egyetemek, hogy privatizálják az egyetemeket. Leszögezte: a javaslat nem tartalmaz privatizálást. A tandíj kapcsán azt mondta: a tandíj olyan szitokszó lett a magyar politikai életben, amely ellen mindenki mindig tiltakozik. Ezzel azonban - vélekedett - nem érdemes foglalkozni, mert nincs köze ehhez az előterjesztéshez.A Fidesz és az MDF nem jelölt vezérszónokot.

Az általános vitát az elnöklő Mandur László elnapolta, és az ülést lezárta.