A szívelégtelenség miatt évekig kezelt és ápolt betegek jelentős hányada depresszióban is szenved, aminek gyógyítása gyakran több figyelmet igényel, mint a megfelelő szívgyógyászati ellátás. Egy vizsgálatban 469 olyan beteg depressziójának és szívbetegségének állapotát tanulmányozták, akik a Pfizer gyógyszergyárnak, depresszió kezelésére kidolgozott készítményét kapta három hónapon keresztül.

A gyógyszerszedés a korszerű vizsgálati elvek szerint történt. Sem az orvosok, sem az önként jelentkező vizsgálati személyek nem tudták, melyik, szívelégtelenségben szenvedő és kifejezetten depressziós beteg szedi a hatásos tablettát és melyik az előzővel egyező külsejű, de hatóanyaggal nem töltött készítményt, az úgynevezett placebót.

A vizsgálat éppen azért tartott csak három hónapig, mert a depressziós betegeket etikai okokból, még kiemelkedően figyelmes gondozás esetén sem engedik hosszabb ideig hatásos gyógyszer nélkül tanulmányozni. A betegek a megfigyelési időszak során olyan ápolónőktől kaptak telefon útján tanácsot, akik depresszióban szenvedőkkel foglalkoztak és néhány hetenként az így kezelteket otthonukban, személyesen is meglátogatták.

A munkacsoport tagja volt még egy pszichiáter és egy szívgyógyász, akik szükség esetén szakvizsgálatot és gyógyszeres módosítást is végeztek. A kezelt személyek fele szedte a depresszió kezelését szolgáló tablettát, a többiek a hatástalan álgyógyszert.

A kutatók vezetője, Christopher M. O'Connor tájékoztatta a kongresszus résztvevőit, hogy a nővérek nyújtotta gondozás, rendszeres, személyes ápolás eredményeként a szívelégtelenségben is szenvedő, depressziós betegek hangulata, közérzete ugyanolyan mértékben javult, mint azoké, akik a depresszió kezelésére használt tablettát is szedték.

Az előadást követő vitában egyik szakértő, Douglas L. Mann hangsúlyozta: "Ez a tanulmány fölveti azt az izgalmas lehetőséget, hogy depresszióban a gyógyszer adása nélküli kezelés, betegközpontú gondozás akár hatásosabb is lehet az ilyen szívbetegek gyógyításában, mint a tabletták szedése".