Hantavírus okozhatta az orvostanhallgató halálát
Belső vizsgálatot indított a Szegedi Tudományegyetem klinikai központja annak a huszonéves német orvostanhallgatónak az ügyében, aki a Délmagyarország című napilap információi szerint hantavírusban hunyt el a belgyógyászati intenzív osztályon - tudatta sz
2008. október 1. szerda 18:45 - Hírextra
A medikus hétfőn hunyt el.
Amíg a vizsgálat le nem zárul - várhatóan egy hétig - nem nyilatkozik az ügyben a Klinikai Központ.
A vírusról, mely a vérzéses lázak egyike, Tombácz Zsuzsanna, a Csongrád Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy magas lázzal jár és vérzéses folyamatokat indít különböző szervekben. A vírus Magyarországon is megtalálható, évente hat-nyolc eset fordul elő a statisztikák szerint.
A vírust a rágcsálók hordozhatják szervezetükben, akár tünetmentesen is. Különböző váladékokon keresztül jut ki a szervezetükből, a külső környezetbe kerülve pedig beszárad és a légtérbe porlik. Az emberi testbe a légutakon keresztül jut be. Emberről emberre általában nem terjed.
A vírusfertőzésnek több típusa van, de elsősorban két szervre terjed ki. Az egyik a vesét károsítja, a másik a tüdőt. A vesét érintő fertőzés enyhébb lefolyású, halálozási aránya 2-3 százalék, míg a tüdő érintettségénél ez 50-60 százalékos.
A vese megbetegedést okozó típus, magas lázzal, fejfájással, borzongással jár, majd testszerte kialakulnak a hajszálér-bevérzések. Pár nap után eléri a vesét, ennek következtében a betegek dialízisre szorulnak.
Sokkal súlyosabb a tüdőt érintő változat. Ez is magas lázzal, fejfájással, köhögéssel kezdődik és súlyos tüdővizenyő alakul ki. Ha ezt nem sikerül megszüntetni, a légzőfelület teljes elpusztulása miatt beáll a halál.
Magyarországon inkább a vesét károsító forma fordult elő. Tíz éve azonban nem találkoztak a betegséggel a Dél-Alföldön, amelyet kötelező bejelenteni a szakhatósághoz.
Forrás: MTI
