Kezdjük a legaktuálisabbal, az autonómia kérdésével. Miért most jött az autonómia ötlete?

Nem teljesen értem, mire gondol?

Megjelentek írások a napokban arról, hogy Ön meghirdette az autonómiát, s hogy szlovákiai magyar parlamentre van szükség.

Ezt én butaságnak tartom, rosszindulatú manipulációnak. Nem hirdettem meg semmit.

Még Bugár Béla is reagált az ügyre, azt mondta, hogy felelőtlen és káros az Ön autonómia-ötletelése.

Bugár úr téved, nem először. Hogy világos legyen: szombat este találkoztam Dunaszerdahelyen Tőkés Lászlóval, s elmondtam neki, hogy 5 évvel ezelőtt, még kormányhivatalban kidolgoztunk egy dokumentumot, amely a Szlovákiában élő kisebbségek jogállásáról szólt. Ezt a 2002-es, második Dzurinda-kormány programjának alapján tettük, amely tartalmazta ezt a kötelezettséget, a kisebbségi kultúra és oktatásügy önkormányzatát, értelemszerűen nem csak a magyarok, hanem a többi közösség számára is. Erről a dokumentumról háromszor tárgyalt az akkori koalíciós tanács, de sajnos a szlovák kollégáktól nem kapott támogatást, így nem került a parlament elé. Erről beszéltünk Tőkés Lászlóval.

Nem értelmezhető ez mégis egyfajta kulturális autonómiaként?

A kultúra és oktatásügy önkormányzatáról van szó.

Tehát ez autonómiaként semmilyenképpen sem értelmezhető.

A Magyar Koalíció Pártja nem használja az „autonómia” kifejezést, mert Szlovákiában ez torzult módon rögzült a közgondolkodásban.

Hetekkel ezelőtt elfogadtak egy szándéknyilatkozatot egy brüsszeli összmagyar lobbiirodával kapcsolatban. Mit várnak ettől az irodától?

Valószínűleg ezt majd az üzemeltetőknek kell pontosítaniuk. Létrejött egy 19 tagú kuratórium, amelybe mi csak egy tagot delegálunk. Az iroda fenntartója a magyar Országgyűlés, illetve az országgyűlési pártok. Úgy gondolom, hogy ennek elsősorban információkat kell szolgáltatnia a kisebbségi közösségekről, azok életéről és problémáiról, az Európai Unió döntéshozói számára. Egyébként Brüsszelben tudtommal több mint 5000 lobbiiroda működik, tehát ez nem valami újdonság.

Ez azonban egy határokon átívelő lobbiiroda lesz.

A Siemens lobbiirodája is határokon átívelő.

Azonban a szlovák és román politikai elit az összmagyar lobbiirodát nem biztos, hogy jó szemmel nézi, ellentétben a Siemensével.

A tényszerű információkkal kapcsolatban senkinek nem lehet kifogása. Amennyiben tisztességes politikát folytatnak Magyarország partnerei a szomszéd államokban, akkor nincs szenzáció, akkor tisztességes kisebbségi politika van. Megjegyzem, a második Dzurinda-kormány idején nem volt szükség ilyen irodára. A kisebbségi politikával persze akadnak problémák, azonban ennek a kulcsa mindig az aktuális hatalom kezében van. Az tud javítani és rontani is, aki a hatalmat gyakorolja. Szlovákiában azt látjuk, hogy főleg a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati részvétele rontott a helyzeten.

Ján Slota – ha már nála tartunk – mekkora akadályt jelent? Komolyan veendő figura ő vagy csak egy hőzöngő bohóc?

Slota mint személy és politikus önmagában nem jelentene nagy gondot, ha nem lenne hatalmi pozícióban. A probléma ott van, hogy Robert Fico kormányra emelte őt és három olyan minisztériumot bízott a Szlovák Nemzeti Párt politikusaira, amelyek fontos tárcák, s érzékenyen érintik a magyar-szlovák együttélést. Most csak a szlovák oktatási minisztériumra utalnék, amely egy többnemzetiségű társadalomban, ahol kisebbségi iskolarendszer működik, nem folytathatja az egy nemzet (csupán a szlovákság) szempontjából megfogalmazott elképzeléseit. Ez fokozza a problémát: oda beültették a saját embereiket, akiknek más világlátásuk van, mint amilyennek a 21. század Európájában lennie kellene.