2024. április 28. - Valéria

Új államforma Romániában?

Amíg Magyarországon közmegvetés tárgyát képezik azok, akik az államformával elégedetlenek, más országokban nem az utcán, hanem egyenesen a törvényhozásban pengetnek államforma-változtató húrokat. Romániában nem más, mint a kormányzó párt, a PNL és az elle
2008. szeptember 1. hétfő 17:29 - Kőrösi Viktor Dávid
Băsescu über alles!

A román politikai rendszer elég nehezen besorolható ugyanis körülbelül félúton helyezkedik el a parlamentári és a félelnöki rendszerek között. A mindenkori államfő jogkörei igen tágak, azonban nincs meg a franciaországihoz hasonló szabályozás; a francia alkotmányban pontról pontra le van írva, hogy a törvényhozással kapcsolatos feladatok közül melyik illeti meg az államfőt, s melyik a miniszterelnököt. Romániában ilyen alapossággal nem szabályoz az alkotmány, azonban egy parlamentáris köztársaságnál lényegesen nagyobb hatásköröket ad a köztársasági elnöknek. Egy valami biztos: az ellenzéki PD-L (Demokrata-Liberális Párt) és a kormánypárti PNL (Nemzeti Liberális Párt) is a változás mellett kardoskodik.

Egyetértés?

Politikai kultúra
Călin Popescu-Tăriceanu, PNL, miniszterelnök: ostoba, ideológia nélküli politikusok gyülekezete a demokrata-liberális alakulat.

Vasile Blaga, PD-L, főtitkár: a kormányfő napszúrást kapott a tengerparton. „A PNL-t különböző érdekek mentén összeállt politikai bandák alkotják, amelyeket kizárólag a húsosfazék tart össze”.

Forrás: www.erdely.ma
Sokak fejében megfordulhat a kérdés, hogy amennyiben kormány és ellenzék egyaránt támogatja az államforma változását, miért nem csinálják meg? A válasz erre az, hogy a pártok ötletelésének hátterében inkább pártpolitikai szempontok figyelhetők meg, mint komoly alkotmányjogi megfontolások.

Băsescu a közellenség

Az RMDSZ-szel kisebbségben kormányzó PNL szándéka, miszerint egyértelmű parlamentári rendszert hozzanak létre, arra vezethető vissza, hogy Băsescu már többször is jelezte: nem kíván szimbolikus politikus lenni. Aktívan részt vesz a törvényhozásban, s a vádak szerint amikor csak tud, belenyúl más, névleg független intézmény.

Ilyen eset volt a 2007-es „impeachment”, amikor a parlamenti többség felmentette Băsescut az államfői teendők ellátása alól. (A román alkotmány értelmében ebben az esetben az államfőnek le kell mondania 5 napon belül, amennyiben pedig ez nem történik meg, népszavazáson dől el, hogy pozíciójában maradhat-e.) A népszavazást megelőzően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az államfő nem követett el alkotmánysértést hatáskörének gyakorlása alatt – amely alkotmánybírósági döntésről az elnök ellenfelei meggyőződéssel állították, hogy államfői nyomásra született.

Ebből fakadóan a PNL célja az államfői hatalom kurtítása, amit a hagyományos parlamentáris demokrácia felállításával kívánnak elérni (Romániának történelme folyamán ilyen államformája még soha nem volt), vagy egy olyan alkotmányos monarchiával, amelyben az államfőnek csupán szimbolikus szerep jut. Ezt Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök egyébként nem is rejti véka alá. A Krónika cikkéből idézve: ”Meg kell akadályozni, hogy a kaukázusi volt szovjet tagköztársaságok mintájára egyszemélyes rezsimek bontakozzanak ki Romániában, hiszen az elmúlt négy év során megtapasztaltuk, milyen konfliktusokhoz vezet, ha egy közméltóság az alkotmányt áthágva folyamatosan aláaknázza a kormány tevékenységét”.

Băsescu, a mentőöv

Az államfő és a cigányok
A román népszavazás ideje alatt, május 19-én Traian Băsescu államelnök feleségével vásárolt éppen, amikor a parkolóban Andreea Pană, az Antena 3 tévéadó munkatársa a népszavazással kapcsolatos kérdéseket tett fel az elnöknek, miközben kamerás mobiltelefonjával próbálta filmezni a házaspárt.

Băsescu néhány kérdésre megfelelt, ám miután az újságíró felszólítására sem hagyott fel a kérdezősködéssel, illetve a filmezéssel, a bolt pénztáránál álló elnök kicsavarta kezéből kamerás mobiltelefonját. Az incidens az áruház előtti parkolóban tovább folytatódott. Miután az elnök kilépett az áruházból, az újságíró ismételten kérte tőle mobiltelefonját, mire Basescu azt válaszolta: jöjjön hétfőn a Cotroceni-palotába, majd ott megkapja. „Milyen erőszakos volt ez a büdös cigány asszony” – mondta Băsescu már az autójában ülve feleségének. E mondatot felvette az újságíró „rögzítés” üzemmódban maradt mobiltelefonja.

Forrás: www.mno.hu
A PD-L abban a helyzetben van, mint az MSZP Gyurcsány Ferenccel: nincs jobb. A különbség annyi, hogy a románok, még ha lenne sem cserélnék le az ország egyik legnépszerűbb politikusát, aki a 2004-es választások egyik legkiválóbb kommunikátorának bizonyult. A 2008. november 30-án megtartandó választásokon Băsescu a demokrata-liberálisok mentőöve lehet, személyes népszerűsége és aktív pártpolitikai szerepvállalása sok százalékot hozhat számukra. A PD-L és a PNL abban ért egyet, hogy az államformán változtatni kell, azonban az egyetértés itt véget is ér. A demokrata-liberálisok egy erős államfővel járó tisztán félelnöki rendszert javasolnak. „Át kell alakítani a politikai berendezkedést, hiszen intézményi és alkotmányos konfliktus érhető tetten a nép által megválasztott államfő legitimitása, illetve a tisztségét politikai kompromisszum alapján gyakorló miniszterelnök hatalma között” – mondta Emil Boc, a PD-L elnöke (újfent a Krónikát idézve).

Băsescu politikusi képességeinek sava-borsa egyébként az, hogy kiválóan beszél a közember nyelvén, aminek köszönhető az is, hogy az erdélyi magyarság másodlagos preferenciája elég erősen a PD-L, illetve az államfő. Tavalyi székelyföldi látogatása során például tovább erősítette pozícióit a magyarok között azzal, hogy kijelentette: felül kell vizsgálni a román nyelv oktatásának módját, s a magyar kisebbségnek nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként kellene oktatni. Az ígéretből persze azóta sem lett semmi.

Esélytelen

Az egyik ismert politológus, Cristian Pârvulescu szerint nincs esélye a megegyezésnek. A helyzetet hasonlóan érdemes elképzelni, mintha nálunk lenne. Olyan mély szakadékok vannak az oldalak között, amelyek lehetetlenné teszik a megegyezést (nálunk is jó ideje várat magára az új alkotmány).

Nem mellesleg a román politikai elitre sok más, sürgetőbb probléma is vár, amit haladéktalanul meg kéne oldani. Az államforma megváltoztatása nem több egy – átfogó – alkotmánymódosításnál, ami azonban a napi problémák közül egyet sem fog magától megoldani. Azonban az autonómia kérdése, a román nyelv oktatásának kérdése, a korrupció (a Transparency International Corruption Perception Index című 2007-es kutatása szerint Románia az Európai Unió legkorruptabb állama), s a szociális helyzet kezelése tényleges és sürgős megoldást követelő problémák Romániában.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását