A magyar kézis és pólós lányok csodálata mellett ne feledkezzünk el a remények szerint az égi aranycsatornákat megnyitó sportágunkról, a kajak-kenuról se.  Az ötszázas előfutamokkal folytatódtak ugyanis a versenyek a Shunyi Evezős és Kajak-kenu pályán.

Ismét magyar parádé a kajak-kenu pályán

Először Vereczkei Ákosnak szurkolhattunk, aki nem is hagyta cserben az érte szorítókat és mintegy bemelegítésként második hellyel ment tovább a csütörtöki középdöntőbe a kajak egyesek küzdelmeiben. Ott persze neki is a döntőbe jutás lesz majd a cél, mint ahogy minden magyarnak, aki nem először jár olimpián.

Viszont kár lenne Vajda Attiláért aggódni, mert ugyan csak negyeddiként ment tovább a futamában a kenu egyeseknél a középdöntőbe. S még csak nem is ott kell majd nagyot menni (csak úgy tempósan, hogy tuti legyen a döntő), hanem majd a fináléban, szombaton.

Na ezt mondhatta bárki Kovács Katinak, aki szintén egyedül lapátolva (Pekingben először indul egyesben olimpián) első helyen jutott be a szombati döntőbe a kajakosaknál. Huszonháromszoros világbajnoknőnk semmit sem bízott a véletlenre és két másodpercet vert a mögötte második helyen beérő spanyol lányra. Az pedig, hogy a második és harmadik futamból döntőbe jutott olasz Jozefa Idem ésa német Katrin Wagner-Augustin is jobb időt ment Katinál, az ne ijesszen meg senkit. Az ugyanis, hogy Kati ne legyen majd szombaton végig harcban az aranyért szinte elképzelhetetlen, még akkor is, ha valószínűleg a fent említett hölgyekkel vívja majd a legnagyobbat.

Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor is a könnyebb utat választotta és futamukban harmadikként végezve egyenesen a döntőbe lapátoltak kajak kettesben, mint ahogy tették azt a fehéroroszok, a franciák, az olszok, a spanyolok és a kanadaiak is. Nagyjából ezekkel az egységekkel lesznek reményeink szerint harcban a dobogós helyekért is.

András és Mátyás, azaz a Sáfrány testvérek célja még inkább a tapasztalatszerzés volt a kenu kettesek előfutamában. Tudjuk, hogy nekik nem is kellene kint lenniük, hiszen... Kozmann György azonban csak az ezer méterre választott magának társat Koló elvesztése után, a rövideb távon pedig jöhettek a fiatalok. Jöttek is, mégpedig hatodiknak a saját futamukban és ezzel középdöntőbe kerültek.

Nem sokat pihenhetett azonban Kovács Kati az egyes előfutama után. Bepattant ugyanis mögé a hajóba Janics Natasa és a világ legjobb női kajakduója nem is okozott csalódást. Simán nyerték futamukat és legjobb idővel jutottak a döntőbe. A mai erődemonstráció után azonban szombaton már a döntő következik, ahol a négyes mellett szintén a németekkel fognak élet-halál harcot vívni. Persze azért nem halál a második hely sem, megnyugodhatnak a németek...

A csütörtöki középfutamok után pénteken már a döntők következnek a kajak-kenu pályán, hétvégétől tehát szurkolhatunk a magyar aranyaknak.

Csak szenvedtek a magyar lányok a medencében

Mintha ugyanazt a meccset folytatták volna a vízilabdának otthont adó csarnokban, amelyet a kézilabdások abbahagytak néhány perccel a magyar vízilabda válogatott elődöntője előtt. Ráadásul mivel a két csarnok nincs messze egymástól, a magyar szurkolók nehéz szívvel ugyan, de otthagyták Görbiczék ünneplését és átvonultak a pólós lányok meccsére.

Pont jókor érkeztek, még el sem foglalhatták a helyüket a lelátón, amikor már 2-0 állt az eredményjelzőn a mieink javára. Aztán viszont elveszítettük a ritmust és a frissebbnek (harciasabbnak?) tűnő hollandok felzárkóztak. Pedig egyszer már legyőztük őket a csoportmeccsek során...

Most azonban sokkal keményebbek voltak a narancsosak, vagy mi voltunk megijedve? Mindenesetre nem tudtuk az előnyünket megtartani és 3-4-gyel fordultunk a félidőben.

Ami után sem lett jobb a játékunk. Ráadásul a magyar közönség is csöndben szemlélte az eseményeket (te jó ég, milyen hangulat volt a kézis lányok meccsén...) és nem sokat segített a lányoknak, pedig ők is megérdemelték volna. Nem ment ugyanis a csapatnak. Próbálták előnyből, megúszásból meg persze nagy lövésből is, de nem tudtak faragni a két gólos hátrányból. Pelle Anikó aztán megint eleresztett egy löketet, ami a holland kapus, van der Meyde keze fölött a bal fölsőben kötött ki. Egy gólos hátránnyal kezdhettük tehát az utolsó negyedet.

Miközben az ember azon mélázott, hogy miért ilyen jók a hollandok (később rájöttem, hogy nem is igazából a hollandok voltak a jók eddig, hanem a mieinknek nem jött ki úgy isten igazából a lépés). Sokat gondolkodni azonban nem volt idő, mert remek magyar blokkal kezdődött az utolsó nyolc perc. Az eredmény azonban még mindig 6-7, kellenének azok a varázslatos kezek. Vagy Soós Ildikó remek védése (Horváth Patrícia helyett őt küldte be a kapuba Godova Gávor a hajrára)! Hat perccel a vége előtt aztán a németalföldiek gólra váltottak egy emberelőnyt, amivel nagyon nehéz helyzetbe kerültünk.

A hollandok végig hihetetlenül keményen és szorosan őrizték legnagyobb lövőinket és nem engedték őket közel a kapuhoz. Megkaptuk azonban utolsó esélyünket a zárkózásra a bíróktól: a fórt be is lőtte Pelle. Ekkor azonban már kevés idő volt hátra.

A sok hibával játszó és a támadásokban is vérszegény magyar csapat végül már nem tudott mi tenni, a vége 7-8. Marad a siránkozás az elszalasztott lehetőség miatt, hiszen ezt bizony mi rontottuk el. Hiszen soha nem volt ilyen jó a holland csapat, de mentálisan minden mellettük szólt. Mintha felfogták volna, hogy ma az uszodában csak a magyar csapat veszíthet...

Nem szabad azonban bántani a lányokat, hiszen ők is tudják: életük legnagyob lehetőségét szalasztották el azzal, hogy amikor nagyon kellett volna nem tudták összeszedni magukat. Úgy, ahogyan azt a kézislányok meg tudták csinálni egy órával azelőtt.

Reméljük, hogy legalább a bronzmeccsen sikerül majd nekik is...

Kézilabda: csodajátékkal léptük le a románokat!

Óriási feladat várt a magyar kézis lányokra a románok elleni negyeddöntőn: esélytelenebbként kellett meglepetést okozni, azaz legyőzni a keleti szomszédot. Azt a csapatot, amely az utóbbi időben sok borsot okozott a mieinknek. Most azonban kamatostól visszafizettünk nekik mindent.

Régen kezdett olyan jól fontos mérkőzést a magyar női kézilabda válogatott, mint ma délelőtt a románok ellen. Az első 15 perc után szinte minden sikerült, ami egy erős román ellen sikerülhet. Vérten betörésből, Görbicz talpról, Szamoránsky beállóból, Kovacsicz meg a szélről – majd’ minden bejött és még Pálingert is meg-megismerte a labda. „Pálinger, Pálinger!” – zúgta ekkor a szép számmal megjelent magyar szurkolóközönség.

A félidő közepére aztán úgy nézett ki, csak megérkeznek a románok is a pályára és kezdték ledolgozni a hátrányt. Jókor jött azonban Neagu kiállítása és Görbicz értékesítette hetese. „Itthon vagyunk, itthon vagyunk!” – váltott erre a földrajzilag paradoxonra, de hangulatilag mindenképpen helyt álló mondatra a közönség.

Románia azonban jobb csapat annál, mintsem hogy leírjuk. Akármilyen jól játszunk, nem tudjuk őket leszakítani. Más csapat már talán beleroppant volna a szédítő magyar játékba, de ez a végső sikerre is esélyes román csapat. Tényleg fantsztikus játékkal és óriási védekezéssel végül csak sikerült kialakítanunk egy biztatónak tűnő két gólos különbséget a félidőre (16-14).

Amit aztán a folytatásban még jobb játékkal öt gólra duzzasztottunk (azért a játékrész elején megijedtünk, mert Maieir már majdnem lendületbe jött) és olyan de olyan játékkal mentünk tovább, amit régen láttunk a csapattól. "Játszik a csapat, játszik a csapat" - zengett ekkor már a lelátó úgy, ahogy egy jobbfajta magyar NB I-es focimeccsen sem zeng soha az életben.

Láttak már ideges román kézilabda edzőt? Ha nem volt még szerencséjük Gheorge Tadicihoz, akkor még biztosan nem. A románok mestere ugyanis jobbat nem tudva időt kért 21-16-os magyar vezetésnél. Hangjából azonban nem sokat hallhattak tanítványai, mert a magyar szurkolók "Hajrá Magyarország!"-ja és "Ria, Ria, Hungária"-ja elnyomott mindent a csarnokban. Az időkérés azonban szerencsére nem sokat használt, szempillantás alatt 22-16 lett az állás.

Ezúttal a vége is sikerült

Ugyan a román átlövőkkel nem tudtunk mit kezdeni (ez egy-lét ajándék gólt jelentett öt percenként a románoknak), alapvetően egyben volt a védekezésünk. Pálinger pedig azért Pálinger, mert képes a fantasztikumra a románok ellen is - szinte minden percben parádézott egyet.

26-21-nél hátrányban aztán Tóth Timi úgy fordult be a szagatottról és dobta be a következőt, hogy szegény öreg Gheorge arcán a döbbenet mellett egykettőre kiütközött a depresszió is. 27-21, aztán 28-21, innen már nem lehet elveszíteni! Hiába az elmúlt évek nagy utolsó perces targédiái, hiába az átok - amikor a szenzációsan játszó Ferling Detti belőtte hatodik gólját a románok már nem voltak sehol, mentálisan és taktikailag is szétcsúsztak.

Azt pedig, amit a lányok szemében láttunk még nyolc gólos előnyben is, azt az olimpia egyik legszebb tüzének mondanám, mely szebben ragyogott az Olimpiai Stadion óriás fáklyájánál is. Hol volt már az oroszok és a koreaiak elleni blama...

S hol van már a kazahok elleni felkészülési meccs, minek után Hajdu János le akrt mondani a válogatott éléről. Kedves Hajdu mester, akkor ki vezette volna a döntőért a lányokat? Mert hogy oda mennek a lányok, ez már biztos volt öt perccel a vége eéőtt is. A végére aztán kiengedtünk, de csak annyira, hogy ne legyen belőle gond.

A vége pedig Magyarország Románia 34-30. Készülhetünk az elődöntőre, aztán pedig az éremért zajló meccsre. Mert hogy éremért fog legközelebb kézizni a csapat. Őszintén, a korea elleni meccs után gondolták volna?


A lányok magukat és a gerelyt dobálják

Van annak azért valami diszkrét bája, amikor a hölgyek egy náluk sokkal nagyobb gerelyt fognak marokra és mintha már a tapintásától is irtóznának elhajítják a lehető legmesszebbre.

A legmesszebb pedig a mai selejtezőben 67.69-et jelentett a cseh Barbara Spotakovának. Érdekesség, hogy három német nő is bejutott a fináléba, tehát még mindig mondhatjuk. Hogy a germán atlétanők szinte verhetetlenek – de szinte csak a dobószámokban, másban nem igazán terem babér a számukra.

Aztán itt vagy egy ínyenceknek való párharc: távolugrásban, maradva a nőknél. A legnagyobb favoritnak kikiáltott orosz Tatjana Lebegyeva (670) és a selejtezőben legmesszebbre ugró amerikai Brittney Reese (687) között. Ráadásul olyan statisztákkal, mint Karolina Klüft és Ljudmila Blonszka – remek döntő lesz, mindenképpen érdemes megnézni.

Izgatott várakozás és idegbaj

Folyok az atlétika, dübörög a gyeplabda és a strandröplabdázók is térdig a homokban vannak, de minket valahogy ma inkább két vizes sport, a vízilabda és a kajak-kenu érdekel a legjobban.

Előbbi azért, mert nemsokára a döntőért játszik a női csapatunk Hollandia ellen és nem lehet erre mást mondani, mint hogy mi vagyunk az esélyesek, be kell jutni abba a fináléba. Készülnek is a lányok, csoportelsőként pedig illene legyőzni az egyszer már elpáholt németalföldi csapatot. Drávuczék magyar idő szerint kilenc óra negyvenkor csobbannak a Jingdong Uszoda vizébe, s reméljük nagyjából pedig egy óra múlva a hollandok koppannak egy nagyot, vagy zuhannak esetleg csak simán kikapnak tőlünk.

Délelőtt pedig kajak-kenu a Shunyi Kajak-kenu pályán. Ma az 500 méteres futamok selejtezőire kerül sor, a magyar csapat célja nagyjából ugyanaz, mint tegnap: továbbjutni mindenhonnan, lehetőleg egyből a döntőbe. Láthatjuk ma Vajda Attilát, Vereczkei Ákost és Kovács Katit egyéniben, a Kammerer-Kucsera párost, a Sáfrán testvéreket és a Janics-Kovács duót is. Nem semmi felhozatal, az biztos.

És hogy az idegbaj se kerüljön el minket ma, arról majd tesznek a női kéziseink. Görbiczék már a negyeddöntőnél járnak, amit a Románok ellen vívnak majd meg. Nem lesz egyszerű meccs, annyi szent és az is biztos, hogy a magyar csapat majd’ minden tagjának száz százalékos teljesítményt kell nyújtania, különben nincs esélyünk. Ők kezdenek egyébként előbb, magyar idő szerint nyolc óra tizenötkor. Nagyjából ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy „Hajrá csajok!”.

Akik már elkezdték ma

Megvan a mai nap első magyar kiesője is, Szabó Nikolett a Madárfészekben próbált szerencsét és próbálta a gerelyét minél messzebb hajítani. De az a fránya sportszer csak nem akart úgy siklani a levegőben, ahogy azt mi szerettük volna, így a teljesített 57.15-tel esélye sem volt fiatal atlétanőnknek a továbbjutásra. Saját csoportjában a 12. lett, s még következik egy másik is.

Közben Kuttor Csaba küzd a triatlonosok mezőnyében egy jobb helyezésért – a társak erősségét figyelembe véve nagyjából az első 15 már annak számítana. Az elején nem is állt rosszul, az úszás után kilencedikként állt. Persze már az is nagy öröm a számunkra, hogy egyáltalán ott lehet, hiszen néhány hónapja még csak a harmadik számú tartalék cseppet sem hálás szerepét töltötte be. Aztán hogy, hogy nem, de pont három triatlonos kidőlt a mezőnyből, így SOS értesítették a mi Csabánkat és most ott teker a mezőnyben. Aztán meg majd fut.

A tegnapi nap eseményeinek összefoglalóját itt olvashatja.

Az olimpiával kapcsolatos híreket folyamatosan online lehet hallgatni a Pont FM 88.1 Rock & Sport rádión, amit az alábbi címen lehet elérni: http://www.hirextra.hu/banners/pontfm.m3u.