2021. november 28. - Stefánia

Ugye nem lesz harmadik világháború?

Oroszország támadt és nyert. Svédország újra éleszti hadseregét. Csehország és Lengyelország amerikai segítséggel telepít rakétaelhárító-pajzsot. Ukrajna bejelenttette, radarelhárítását Oroszország helyett európai országéba integrálná. Az orosz vezértábor
2008. augusztus 18. hétfő 17:29 - Pénzes Dávid
Oroszország nem tréfál. Néhány ezer Dél-Oszétiában élő orosz miatt szó nélkül lerohanta egész Grúziát. Sőt, ha már ott van az egész 58. orosz hadsereg, a másik Grúziából kiválni akaró területet, Abháziát is megszállta, majd könnyedén kitessékelte a grúz csapatokat, elfoglalva a stratégiailag fontos Kotori-szorost.

Oroszország ezzel a lépésével egyértelművé tette, hogy igényt tart a Kaukázus országaira – legalábbis politikai értelemben. Nem tűri el, hogy azok olyan politikát folytassanak, mely saját érdeke ellen hat. Ezt persze a világdiplomácia eddig is tudta, most azonban kemény ízelítőt kapott abból, hogy az oroszok mennyire gondolják ezt komolyan. A látszat alapján: véresen.

Döbbent csend

A csehországi radarról
„Az ötletet Oroszország nem fogadta kitörő örömmel, sőt, szankciókat is kilátásba helyezett, amennyiben a két fél nem áll el a terv megvalósításától. Moszkva azzal is fenyegetőzött, hogy saját rakétáit Lengyelország és Csehország irányába fordítja, az orosz külügy azonban az egyezmény aláírása után kerek perec kijelentette: a radarállomás megépülése esetén készek katonai eszközökhöz nyúlni. Álláspontját az orosz diplomácia azzal indokolja, miszerint a határaik közelében épülő állomás gyengítené az ország védelmi rendszerét. Bush amerikai és Medvegyev orosz elnök tárgyalása a kérdésről – melyre a G8-as országok találkozóján került sor – kevés eredményt hozott.” – kitekintő.hu.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, melyben Oroszország vétójoggal rendelkezik, természetesen nem tudott mit reagálni a helyzetre, ám a világ más hatalmai sem igazán tudták hirtelen, mit mondjanak. Csak álltak tátott szájjal és figyelték, hogy száll meg egy hadsereg egy másik független államot. Az Egyesült Államok az olimpiával (ahol épp Kínával háborúzik az aranyakért), meg az elnökválasztással van elfoglalva. Az Európai Unió így most kivételesen hamarabb ébredt, mint az USA: Sárközy hamar bedobta magát. Jelen helyzet szerint az unió soros elnökségét betöltő Franciaország első embere egyre keményebben követeli az azonnali orosz csapatkivonást. Na, de most már nem mindegy?

Persze, hogy nem, a háborúnak véget kell vetni. A kérdés itt csak teoretikus. Mert hogy kiderült, ez az Oroszország bizony nem szórakozik. Ez az Oroszország már nem a rendszerváltás Oroszországa. Nem a nagy medve Jelcin van a poszton, hanem a ravasz Putyin. Mögötte pedig az egyre nagyobb bevételeket termelő energiagazdaság. Így a Putyin-Medvegyev páros majdnem mindent megtehet, amit elődei nem. Ha úgy tartja kedvük, percek alatt lerohanhat egy egész országot is.

Nyílt fenyegetés Lengyelországnak

Kérdés hol van a határ? Mondjuk Lengyelországnál? Merthogy az orosz vezértábornagy, Anatolij Nogovicsin hétvégén gyakorlatilag megfenyegette Lengyelországot: "Lengyelország, azáltal, hogy telepíti a rakétarendszert, egy 100 százalékos valószínűséggel bekövetkező támadásnak teszi ki magát". Ennek előzménye, hogy a lengyelek aláírták az Egyesült Államokkal azt a megállapodást, miszerint tíz amerikai elhárító rakétát telepítenek az országba. A fedősztori eddig az volt, hogy az iráni fenyegetettség miatt van erre szükség.

Az amerikai-lengyel egyezség
Ennek keretében már nemcsak a 10 rakétát hozzák majd Európába, hanem emellett 96 légelhárító patriot rakétát is. Ezt a lengyel kormány által megjelölt területen telepítik majd, és az ország rövid- és középhatótávolságú légvédelmének megerősítését célozza.
A grúziai konfliktus azonban egészen más megvilágításba helyezi az egész ügyet. Ma már világos, hogy a rakétapajzs nyilvánvalóan egy esetleges orosz agresszió ellen települ. A vezértábornagy kijelentése pedig a dél-oszét háború miatt kifejezetten félelmetes. A svédek le is reagálták: a parlament honvédelmi bizottsága bejelentette, meg kívánja háromszorozni a hadsereg létszámát, valamint azonnal tisztiiskolákat szerveznek.

Európa bekeményít?

Változás van tehát készülőben. Az agresszív orosz külpolitika – mely ma már nem csak az energiafegyverrel, de a hagyományos katonai erővel is – úgy tűnik, kikényszeríti az amerikai és európai hadseregek, illetve a teljes védelmi politika reakcióját. Ez pedig fegyverkezést jelent, a katonai kiadások megnövelését. Ennek eddig az említett lengyel és svéd példán kívül van egy cseh és egy magyar vonatkozása is. Csehországban radarállomást telepítenek, Magyarországon pedig lassan felépül a NATO stratégiai szállítási flottájának a központja, az Észak-Atlanti Szövetség legnehezebb szállítórepülőgépeivel. Az első C-17-es óriásgép éppen szombaton landolt Pápán.

De megjelent Ukrajna is a színpadon. A hétvégén az ukrán külügyminisztérium bejelentette, az idén érvényét vesztette az oroszokkal korábban kötött megállapodás a radarrendszerek közös használatáról. Így – szól a közlemény – most már aktív közreműködésre is lehetőség van európai országokkal. Vagyis Ukrajna dönthet úgy, hogy rakétavédelmi berendezéseit bármilyen európai ország rendszerébe integrálja.

Amerika vár

Az amerikai álláspont egyelőre azért halkabb, mert az év végén leköszönő George W. Bush már nyilvánvalóan nem akar semmiféle nagy hatású döntést meghozni az orosz-amerikai viszonylatban John McCain és Barack Obama pedig egyelőre hiába nyilatkozik bármit, azok egy választás előtt nem jelentenek sokat. A republikánus McCain jóval hevesebben ítéli ugyan el az oroszok grúziai lépéseit, mégsem lehet még tudni, mi lesz, ha ő lép a Fehér Ház ovális szobájába januártól. Annyi valószínűsíthető, hogy Obama inkább hajlana a tárgyalásokra, mint szankciókra.

Világháborúra természetesen senki sem számol: annak mindenki meginná a levét. Ám az orosz agresszió tovább élezi a Nyugat és Oroszország ma sem felhőtlen viszonyát. Ez pedig olyan lépések megtételére készteti a kelet-európai és a Skandináv országokat – nem beszélve az észt, lett, litván hármasról –, ami újabb válaszlépéseket gerjeszthet. Az orosz vezértábornagy Lengyelország megtámadására vonatkozó kijelentését egyelőre nem szabad túlságosan komolyan venni. Egyelőre. Ám jelzi, hogy az orosz hadvezetés mindenre elszánt, ha saját érdekeit kell érvényesítenie: Grúziában ráadásul vérszemet kaptak.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását