Súlyos választási vereség után közeledne az EU-hoz Keir Starmer

A brit miniszterelnök a választási kudarc után most az Európai Unióval való kapcsolatok szorosabbra fűzésével próbálhat új politikai lendületet adni kabinetjének, Brüsszel azonban egyre óvatosabban figyeli a meggyengült londoni vezetést.

A helyhatósági választásokon a Munkáspárt több száz önkormányzati mandátumot veszített el, miközben jelentősen megerősödött Nigel Farage pártja, a Reform UK. Starmer maga is elismerte, hogy az eredmények „rendkívül nehezek”, ugyanakkor hangsúlyozta: nem kívánja káoszba taszítani az országot.

A miniszterelnök hétfőre nagyszabású beszédet jelentett be, amelyben várhatóan az Európai Unióval való együttműködés mélyítését helyezi majd előtérbe. Ez részben megfelel a brit közvélemény változó hangulatának is: a közvélemény-kutatások szerint ma már a választók kétharmada hibának tartja a Brexitet.

Brüsszel egyszerre lát lehetőséget és kockázatot

Az EU-ban kedvezően fogadják a brit közeledés jeleit, különösen az elmúlt évek feszült Brexit-utáni viszonya után. A nemzetközi válságok – köztük az ukrajnai háború és Donald Trump újbóli megválasztása – szintén közelebb hozták egymáshoz Londont és Brüsszelt, főként védelmi kérdésekben.

Starmer aktív szerepet vállalt az Ukrajnát támogató európai koalíció megszervezésében, valamint az iráni konfliktus ügyében is inkább az EU visszafogottabb álláspontjához igazodott.

Brüsszelben ugyanakkor komoly aggodalmak is megjelentek. A brit miniszterelnök támogatottsága történelmi mélységbe zuhant: egyes felmérések szerint a választók mindössze 19 százaléka elégedett a teljesítményével, míg a Reform UK már 25 százalék körüli támogatottsággal vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Bizalmatlan az EU a brit politikai helyzettel szemben

Az uniós diplomaták attól tartanak, hogy egy meggyengült brit kormány nem lesz képes végigvinni a szükséges megállapodásokat, vagy hogy egy esetleges új vezetés később felülírhatja azokat. Több munkáspárti politikus neve is felmerült lehetséges kihívóként, köztük Angela Rayner, Wes Streeting és Andy Burnham.

A Brexit utáni kapcsolatok „újraindítása” ráadásul eddig lassan haladt. Bár előrelépés történt a védelmi együttműködés, az energetikai kapcsolatok és az állategészségügyi szabályozások terén, London továbbra is kizárja az egységes piachoz, a vámunióhoz vagy a szabad munkaerő-áramláshoz való visszatérést.

Az EU-ban sokan úgy érzik, Nagy-Britannia továbbra sem döntötte el, milyen hosszú távú kapcsolatot akar kialakítani az unióval. A Brexit-időszakból ismert bizalmatlanság – miszerint London csak az előnyöket szeretné élvezni a kötelezettségek vállalása nélkül – továbbra sem tűnt el teljesen.

Miközben az európai vezetők még mindig stabilabb partnernek tekintik Starmert elődeihez képest, Brüsszelben egyre többen tartanak attól, hogy a brit miniszterelnök politikailag túl gyenge lehet ahhoz, hogy tartós megállapodásokat kössön az Európai Unióval.