Hajós végre visszakapta

A kormány javaslatára Sólyom László köztársasági elnök Hajós nagyközséget is várossá nyilvánította - mondta Kiss Péter miniszter a település központjában rendezett városavatón.

Magyarország lakosságának több mint kétharmada városokban él, köztük most már az ebben az évben várossá avatott nyolc település között a hajósiak is - tette hozzá Kiss Péter.

Schőn Ferenc, Hajós polgármestere az MTI-nek elmondta: a 3358 lakosú település minden lakója élvezni fogja a városi rangból adódó előnyöket, a település további fejlődése töretlen marad.
A polgármester hangsúlyozta: a város lakosságának 75 százaléka ma is sváb származású.
Erről meggyőződhetett az ide látogató, mert lépten nyomon sváb németséggel beszélgető emberekkel találkozik.

Hajós városa a Duna-Tisza közén Baja és Kalocsa között félúton fekszik, a Duna egykori árterén. A kismartoni és zsályi levéltár már 1433-ban említette mint lakott települést.

A török időkben teljesen elpusztult, a környékre az 1720-as években gróf Csáky Imre kalocsai érsek hívó szavára Baden-Württembergből sváb telepesek érkeztek új hazát remélve és találva.
Az 1780-as években a kalocsai érsek, mint hűbérúr kötelezte a hajósiakat a szőlőtelepítésre, borkészítésre, 10 évi adómentességet biztosítva. A szőlő és bor megjelenésével alakult ki a most már méltán Európa hírű hajósi pincefalu, melynek löszbe vájt pincelabirintusaiban most is érlelődik a híres hajósi Cabernet, Kék Frankos, Zweigelt.

Hajós később mezővárosi rangot kapott, amit 118 évvel ezelőtt vettek el a településtől.
Hajós és németországi Hirrlingen partnersége, testvér települési kapcsolata az egyik legrégebbi hazánkban.