Kincs, ami nincs… de miért?

Az önkormányzatok eladósodása nem ma kezdődött hazánkban. Azonban, míg az Orbán-kormány idején mindössze néhány település jelentett csődöt, addig most tucatszámra jelzik a fizetésképtelenséget. Szakértők szerint két éven belül általános csődhullám indulhat az országban. A Napi Gazdaság elemzése szerint az 1990-es években a gázközmű-beruházásokra felvett hitelek űztek sok önkormányzatot fizetésképtelenségbe, most ugyanezzel fenyegetnek az uniós fejlesztések; az önkormányzatok kötvénykibocsátásai egyvégtében növekednek, miközben évről évre csökkentik a költségvetési forrásokat. Jelenleg 3400 milliárdból gazdálkodhat az önkormányzati szféra. Emellett csődöt okozhat a nagyberuházások tervezetlensége, a belső ellenőrzés hiánya, és az adórendszer változékonysága is.



A kormányzat azonban nem a szűkre szabott büdzsében látja a gondot, hanem az önkormányzati rendszer rossz hatékonyságában. Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium új államtitkára szerint az önkormányzatiság az 1990-es évek közepéig sikertörténet volt, de az azt követő próbálkozások nem hoztak megfelelő eredményt. Utalt arra, hogy amikor az önkormányzatok több pénzt kaptak, kiderült, ez nem elég, a szerkezeten is változtatni kell. Vagyis az MSZP álláspontja szerint nem a támogatások növelése oldaná meg a jelenlegi krízishelyzetet, hanem Gyenesei István szakminiszter által is beharangozott szerkezeti reform.

Ennek némiképpen ellentmond Vígvári András, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanácsosa, aki úgy vélekedett, a pénzhiány jelenleg a legnagyobb kihívás. Elmondta azt is, hogy a deficittel küzdő települések hitelekkel és kötvénykibocsátásokkal próbálják működési költségeiket fedezni, azonban ez rendkívül kockázatos vállalkozás, hiszen a felvett kölcsönök jó részét nem fejlesztésre, hanem a mindennapi fenntartási kiadásokra fordítják, vagyis könnyen ördögi körbe kerülhetnek az értékeiket zálogba helyező önkormányzatok. Az ÁSZ kimutatása alapján jelenleg több mint 700 milliárd forintot tesz ki a szektor teljes hitelállománya, s ebben nem szerepelnek a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek adósságai sem.

Vígvári utalt rá, hogy idei évre a Pénzügyminisztérium az egész államháztartásra vonatkozóan 1087 milliárd forintnyi hiánnyal kalkulált, ám ebben nincsenek benne az önkormányzatok. Ez viszont könnyen a Gyurcsány-féle gazdaságpolitika hangsúlyos elemeként bevezetett konveregenciaprogram végét jelentheti, mert a kötvénykibocsátásokkal időt nyert településeknél ugyanis a csőd csak idő kérdése lehet. Erre reflektálva a május elsejéig önkormányzati és területfejlesztési miniszterként tevékenykedő Bajnai Gordon leszögezte, hogy rossz megoldásnak tartja a kötvénykibocsátást, és a településvezetőkkel szemben határozottan azt állította, hogy a kialakult helyzetért nem a kormány a felelős. Ezt azonban megkérdőjelezi ama tény, hogy a likviditási gondok a legtehetősebbek közé számító Rózsadombtól kezdve egészen a legkisebb faluig minden helyiséget egyformán érintenek.