Podolskit nemcsak góljaiért ünneplik a németek

Podolski - aki eddig is kedvenc volt - ezúttal nemcsak a két góllal lopta be magát minden korábbinál jobban a németek szívébe, hanem a pályán, s épp a gólok után tanúsított magatartásával. A meglehetősen fiatal, mindössze 23 éves játékos ugyanis sokak szerint korát meghazudtoló bölcsességről tett tanúbizonyságot, sőt megindítóan viselkedett. A gólok után ugyanis - szokásától eltérően - nem csupán kezét nem lendítette a magasba, de nem is rohant kitörő örömmel a társak felé. Ahogyan pedig a korábbi 48 találkozón, a korábbi 25 találat során mindig tette. Ezúttal behunyta szemét, s csaknem sírt, miközben a többiek azért kitörő örömmel ölelték és csókolták őt.

A magyarázatot közvetlenül a mérkőzés után maga a játékos adta meg. Rendkívül őszintén beszélt arról, hogy született lengyelként - akinek számos rokona ma is Lengyelországban él - kettős érzés hatotta át. Természetesen az öröm, amiért a német csapat győztes góljait szerezte, de ugyanakkor a szomorúság is, amiért szülőhazája, Lengyelország ellen. "Soha nem titkoltam, hogy ereimben lengyel vér folyik, miközben labdarúgóként Németországnak köszönhetek mindent" - jelentette ki.

S a történtek után Podolskit senki nem bírálta, még a legvérmesebb, s legvadabb német szurkolók sem. A válogatott vezetői és az újságírók pedig kifejezetten magasztalták a rendkívül tehetséges játékost. Aki - német megítélés szerint - ezúttal nemcsak játékosként tűnt ki, hanem emberként is példát mutatott.

A mérkőzés után Podolski a társakkal együtt előbb a német szurkolók tribünjéhez ment, s köszöntötte őket. Majd pedig útja a lengyel tribünhöz vezetett, átugrott a palánkon, s a lengyel szurkolókkal beszélgetett. Akik a televízió tanúsága szerint kitörő örömmel és szeretettel fogadták őt, s gratuláltak a gólokhoz, még ha azok Lengyelország ellen estek is.