2022. július 4. - Ulrik

Történészek 1968 örökségéről

Miközben 1968 változatos nyugati értékeléseiben az a közös, hogy a szabadságfok általános növekedésével hozzák összefüggésbe a diáklázadásokat, Magyarországon 1968-cal kapcsolatban nincs mire emlékezni - állapította meg pénteken, a XX. Század Intézet és a
2008. május 23. péntek 19:18 - Hírextra

A filmrendező névrokona A dimenziók éve - 1968 című tudományos konferencia befejező napján beszélt a rendezvénynek helyszínt biztosító Terror Háza Múzeumban.
Kovács szerint 1968 Közép- és Kelet-Európában a csehszlovákiai reformkísérlet elfojtásával, vereséggel zárult, de a vereségeknek is van hozadékuk: kétségtelenné vált, hogy az 1945 után létrejött szocializmusok a térségben reformálhatatlanok.

A történész kifejtette azt is, hogy míg Csehszlovákiában egyfajta harmadik utas, a rendszer keretein belül is megvalósítható reformokra törekedtek, Magyarországra 1956 árnyéka vetült. Sokaknak az volt a véleményük, hogy a Kádár-féle mérsékelt diktatúra a legtöbb, amit ki lehet hozni a rendszerből. Biztosak voltak a csehszlovákiai tragikus végkimenetelben, Alexander Dubceket, a prágai tavasz vezéralakját naiv fantasztának tartották, a nyugati újbaloldalt döbbenettel szemlélték. Csak néhányan gondolkodtak el a magyarországi gazdasági mechanizmus politikai következményeiről - vélte Kovács András, s Lukács Györgyöt, Hegedűs Andrást és Donáth Ferencet idézte.

Kovács szerint a prágai próbálkozásokkal kapcsolatos magyar kételyekre bizonyíték, hogy a csehszlovákiai katonai beavatkozás csak enyhe tiltakozáshullámot váltott ki, köztük a Lukács-tanítványok tiltakozását. A történész még néhány kulturális produktumot, jelesül Jancsó-filmeket sorolt 1968 magyarországi hozadékához.

A csehszlovákiai útkeresésnek 1968. augusztus 21-én öt szocialista ország katonai beavatkozása vetett véget. Közel 200 ezer katona vonult be a szintén szocialista országba, Bulgária csak egy légideszant ezreddel, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történelmi okokból csak főtisztekkel vett részt az akcióban. Dubcek egy év múlva törökországi nagykövet lett, majd kikerült a politikai életből.

A konferencia utolsó napján polémia is kialakult a csehszlovákiai akcióról. Valerij Muszatov, Oroszország volt budapesti nagykövete az 1968-as bevonulást "gyerekjátéknak" játéknak nevezte "a mai amerikai akciókhoz" képest. Horváth Miklós hadtörténész kétségbe vonta, hogy Kádár János különutas politikát folytatott volna a csehszlovákiai válság idején. Ő tette fel azt a kérdést is, hogy milyen "nemzetközi környezet" tette kényszerítővé 223 magyar kivégzését 1956 után.

Schmidt Mária történész, a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt feszegette, hogy amennyiben egyesek reálpolitikát, kényszerpályát emlegetnek az 1968-as magyar lépéssel, a csehszlovákiai bevonulással kapcsolatban, akkor a szorító politikai körülményekkel igazolható felmentés nem illeti-e meg például a két világháború közötti magyar politikusokat is. A kérdés címzettje, Berecz János történész, aki az egykori állampártban, az MSZMP-ben politikai bizottsági tag is volt, elmondta: a marxista történetírás nem ismerte el kellőképpen a bethleni konszolidáció jelentőségét. Ám, mint fogalmazott, "zsidótörvényeket nem volt kötelező hozni", s a szövetségesek keresése is vehetett volna más irányt.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását