2024. február 28. - Elemér

Mennyit kapna egy „magyar rém”?

Az egész világot megdöbbentette a lányát huszonnégy évig fogságban tartó osztrák rém esete. Korábban is történtek már hasonlóan szörnyű bűncselekmények számos országban, nálunk is. Ilyenkor mindenki elborzad, és azt szeretné, ha bűnös alaposan meglakolna
2008. május 14. szerda 18:55 - Mohai Szilvia
Minden bizonnyal nem csak az osztrák népet, hanem az egész világot megrázta az amstetteni rém esete, melyre két héten ezelőtt derült fény. A hetvenhárom éves mérnök, Josef Fritzl huszonnégy éven át tartotta fogva saját lányát az eredetileg atombunkernek épített pincében, és vérfertőző viszonyra kényszerítette, valamint rendszeresen verte őt. A kapcsolatból hét gyermek született, közülük hármat a pincében tartott, hármat a feleségével nevelt, egyet pedig születését követő halála után elégetett. Fritzl nem sokkal lánya tizenkilencedik születésnapja után csalta le Elisabethet - akit tizenegy éves korától kezdve rendszeresen megerőszakolt - a pincébe, majd a falhoz bilincselte. Többször is arra kényszerítette, hogy levelet írjon a fogságból felette lakó anyjának, így vezetve félre őt és a rendőrséget. Az apa terve sikerrel járt: a lányt nem keresték. A vérfertőző viszonyból született gyermekek közül a három szerencsésebbiknek normális élet jutott: nagyanyjuk és nagyapjuknak hitt apjuk nevelte fel őket. A másik három viszont anyjával tengődött a pincében; kiszabadulásuk után továbbra is nagyon zavartan viselkednek, pszichiáterek kezelik őket. Anyjuk, Elisabeth szintén nagyon rossz állapotban van, fizikailag és lelkileg egyaránt. A férfi felesége, Rosemarie állítólag nem tudott arról, amit férje huszonnégy éven át házuk pincéjében művelt.

Válogatott gazságok

Nem ez volt az egyetlen ilyen bűncselekmény Ausztriában. 2006-ban Natascha Kampusch szökött meg nyolcévi fogságából, őt tíz éves korában rabolta el egy férfi. A mérnök Wolfgang Priklopil egy garázsban tartotta fogva Nataschát, s mikor a lánynak nyolc év múltán sikerült megszöknie, még aznap öngyilkos lett. Más országokban szintén találunk példát hasonlóra. 2006-ban egy német férfi öt hétig tartott fogva egy kislányt. Mario Mederake iskolába menet rabolta el a tizenhárom éves Stephanie Rudolphot, majd erőszakkal lakásába vitte, többször brutálisan megerőszakolta, és mindezt videóra rögzítette, később pedig élvezettel nézte vissza a kislány szenvedéseit. Négy éve Szlovákiában egy férfi egy hétig tartott fogva egy nőt egy csatornafeljáróban, és többször is megerőszakolta. Tavaly az Egyesült Államokban egy milliomos tartotta fogva szeretőjét: mikor a nő ki akart lépni két éve tartó kapcsolatukból, a férfi elszigetelt birtokára hurcolta, elvette a pénzét, és nyolc hónapon keresztül rendszeresen bántalmazta, éheztette és halálosan megfenyegette, amikor szökni próbált.

Nálunk is történtek hasonló ügyek, ha nem is olyan brutálisak, mint Josef Fritzl esetében. Áprilisban derült ki, hogy egy Heves megyei férfi hónapokig tartotta fogva közös lakásukban és rendszeresen megverte élettársát. Öt éve egy budapesti férfi lakásába kényszerített egy nőt, majd három napig fogva tartotta: többször bántalmazta és megerőszakolta. Tavaly nyáron Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy 53 éves férfi élettársát közös albérletükben lánccal megkötözve egy hétig fogságban tartotta, bántalmazta és éheztette.

A büntetés

A bűncselekmények elkövetőire mindig az adott ország igazságszolgáltatása szabja ki a megfelelő büntetést. Most azt vizsgáljuk meg, hogyan kezel a magyar jog egy hasonló bűntettet. A magyar Büntető törvénykönyv szerint, ha egy személy tettével több bűncselekményt valósít meg, halmazati büntetést kell kiszabni rá. Ha az elkövető erőszakkal elviszi valahova az áldozatot, fogva tartja, megerőszakolja és bántalmazza, tettével egyszerre meríti ki a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése, az erőszakos közösülés és a testi sértés fogalmát. A bűncselekmények megtorlására a Btk. bizonyos kereteket határoz meg (például: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés), melyeken belül az adott ügyet tárgyaló bíró hozza meg a megfelelő döntést. A tetteket súlyosbítja, ha az áldozat kiskorú, illetve, ha az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt áll.

Arról, hogyan tárgyalnak egy hasonló ügyet a gyakorlatban, dr. Nagy Ferenc professzort, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetőjét kérdeztem.

Mire számíthat az az elkövető, aki a pincébe zár, fogva tart, megerőszakol, megver valakit?

A büntetőjog személyenként és bűncselekményenként kezeli ezeket az eseteket. Arra van lehetőség a magyar jogban, hogy amennyiben egy eljárás keretein belül tárgyalják a tettes által elkövetet bűntetteket, egy, úgynevezett halmazati büntetést szabjanak ki. A Büntető törvénykönyv rögzíti az egyes bűncselekményekre kiszabható büntetési tételkereteket; a halmazati büntetés maximumát is, ami húsz év, tehát többet nem kaphat, akármilyen szörnyű is, amit elkövetett. Kivéve persze, ha olyasmit is elkövet az illető, amiért életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhatnak rá. A személyi szabadság megsértése vagy az erőszakos közösülés nem tartoznak ezen cselekmények közé, tehát a magyar jog szerint legfeljebb húsz évet kaphat az elkövető.

Akárhány, minősített körülménnyel rendelkező bűncselekményt követ el?

A határozott idejű szabadságvesztés törvényi maximuma tizenöt év, ha csak egy bűncselekményt követ el a tettes. De ha több bűncselekményt egy eljárásban bírálnak el, és ezeket az elkövető terhére megállapítják, a felső korlát az előbb említett húsz év, a halmazati büntetés miatt, amely szigorúbb felemelt büntetéskiszabási lehetőségeket tartalmaz. Ha bűnhalmazatot állapít meg a bíróság, akkor az elkövetőt eleve szigorúbban kell megítélni és büntetni.

Hasonló esetről hallva a legtöbb embernek az a véleménye, hogy egy ilyen szörnyeteg számára nem is létezik elegendő büntetés, amit ki lehet szabni. A húsz év egyébként sem hangzik túl soknak.

Minden relatív. A közvéleményt a politika és a média hozzászoktatta ahhoz a tévhithez, hogy minél szigorúbb egy büntetés, annál jobb. Így a törvény által meghatározott legmagasabb kiszabható büntetés is a lakosság egy része számára mindig kevés lesz. De ha belegondolunk, hogy ha egy hetven év feletti embert - amilyen például az osztrák rém is - akár csak tizenöt évre ítélnek, az esetében az felér egy életfogytiglani büntetéssel.

Ha bűnhalmazatról van szó, nincs is értelme számba venni az egyes bűncselekményeket, azok minősítő körülményeivel együtt (például, hogy az illő a saját gyermekét bántalmazta)? Hiszen a kiszabható büntetések összege valószínűleg meghaladná a húsz évet.

Ha egy bizonyos bűncselekmény minősített esete áll fenn - tehát, például, hogy az elkövető egy a gondozása alatt álló személyt tartott fogva, kiskorút erőszakolt meg, vagy egy védekezésre képtelen embert bántalmazott -, a törvény már eleve felemelt büntetési tételt határoz meg, a törvényhozó pedig ezt értékeli, hogy súlyosabb lehetőségét írhassa elő. A halmazati büntetésnél az egyes bűncselekmények tételeinek felső határa összeadódik. Az ilyen eseteknél, mivel minden egyes bűncselekménynél határozott ideig tartó szabadságvesztésekről lenne szó, a gyakorlatban a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele a felével emelkedik - de a maximum itt is a húsz év.

A halmazati büntetés lényege az, hogy ne adhassanak ki képtelen eredményeket az egyes tételek összegei? Mint például a 2004-es madridi robbantások esetében, ahol a bűncselekvény egyik résztvevője ezer évet kapott, ám abból a spanyol törvényeknek megfelelően csak negyven évet ülhet le.

Ha valaki több bűncselekményt követ el, és az ezekért járó büntetéseket egyszerűen összeadják, több országban, például az Egyesült Államokban előfordul, hogy az eredmény alapján több száz évet szabnak ki a bűnösre. Ezt egy józanul gondolkodó ember mosolyogva fogadja. Ilyen nonszensz ítéleteket a kontinentális jog nem tesz lehetővé. Értelmetlen is lenne, hiszen annyi ideig senki sem él, hogy ezt letölthesse.

Enyhítő körülményeket lehet találni hasonló fogva tartásos, bántalmazásos ügyekben?

Ilyen szituációban nem tudok elképzelni enyhítő körülményt, hiszen több olyan bűncselekményről is szó, melyek külön-külön is elég súlyosak.

Ha az elkövetőről kiderül, hogy nem volt beszámítható állapotban, mi vár rá?

Az igazságügyi szakvélemény beszerzése után ítéli meg a bíróság, s ha valóban bebizonyosodik, hogy nem tudta felmérni tettei következményét, mikor elkövette azokat, olyan intézetbe kerül, ahol amellett, hogy gyógykezelést kap, szintén megfosztják szabadságától, ameddig szükséges. Nálunk ebben az esetben évenként felül kell vizsgálni az illető állapotát.

Nem tudom, az osztrák igazságszolgáltatás miben különbözik a miénktől, szigorúbb-e annál; azaz „jobban járt volna-e” Fritzl, ha magyarnak születik, és úgy kegyetlenkedik. Húsz év… ha belegondolunk, hogy Elisabethnek huszonnégyet kellett rabságban töltenie - pedig ő nem követett el semmit.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Bűnügy témában
Ön mivel büntetné a halált okozó ittas vezetést?
Azzal amit okoz: halállal
Életfogytiglan
Tíz lév letöltendő
Néhány év elég
Jogosítvány örökös elvétele
Nem büntetném
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását