A Művészetek Palotájában (MÜPA) a Nemzeti Filharmonikus Zenekar próbáján készült felvételen Kocsis Zoltán főzeneigazgató elmondta, hogy korábban a Zeneakadémia ideális hely volt az együttesnek zongoraművek előadására, de Mahler vagy Sosztakovics szimfonikus műveihez túl kicsinek bizonyult a Zeneakadémia terme. Azokhoz nagy koncertteremre van szükség, s ezért jelentett nagy boldogságot a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak a Művészetek Palotájába való költözés.
Florence Labruyere riportjában kiemelte, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem kialakítása annak az amerikai mérnöknek, Russell Johnsonnak a nevéhez fűződik, aki a philadelphiai koncerttermet is tervezte, és aki a párizsi Salle Pleyel felújítását végezte. Az oldalfalak zengőkamrákra nyílnak, amelyekkel a hangversenyterem térfogata növelhető, és a fellépő zenekar igényei szerint változtatható az akusztikai környezet.
A MÜPA egyik rendszeres magyar látogatója pedig azt hangsúlyozta a riportban, hogy annak ellenére, hogy az épület közelében egy híd található és óriási a forgalom, a külső zajból semmi nem szűrődik be a terembe, és még a csendet is hallani lehet.
A MÜPA rendszeresen fogad világsztárokat, köztük márciusban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében először lépett fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Robert Alagna. A francia operaénekes a riportban elmondta: egy időben Budapest Európa egyik legfontosabb kulturális városa volt, ahol minden nagy zeneszerző megfordult.
"Úgy gondolom, Budapest mostanában kulturális téren kezdi visszaszerezni nemesi címét. És ez boldogsággal tölt el, mert egy olyan városról van szó, amely ezt megérdemli" - hangoztatta Alagna a francia rádiókban.
