Életmód
Létezhetnek „szuperdonorok” a székletátültetésben
Létezhetnek emberek, akiknek a székletében rejlő baktériumok mások súlyos bélfertőzéseit is legyőzhetik. A kutatók ezeket „szuperdonoroknak” nevezik, és úgy vélik, mikrobiomjuk a jövő gyógyászatának egyik kulcsa lehet. De mitől lesz valaki szuperdonor, és hogyan fordítható ez a különleges képesség hatékony kezeléssé?
„Biztos vagyok benne, hogy léteznek úgynevezett szuperdonorok” – állítják a szakértők. A kutatók azonban egyelőre nem rendelkeznek olyan megbízható vizsgálati módszerekkel, amelyekkel azonosítani tudnák ezeket az embereket. Ennek egyik oka, hogy még azt sem sikerült pontosan meghatározniuk, mitől válik valaki „szuperdonorrá”.
A tökéletes székletminta keresése helyett egyre több kutatás arra utal, hogy ígéretesebb megközelítés lehet a betegek és a számukra megfelelő donorok összeválogatása. A szakemberek például a bélmikrobiom összetétele és változatossága alapján különböző csoportokba sorolhatnák a donorokat és a pácienseket. Így nagyobb eséllyel találhatnák meg azokat a párosításokat, amelyek a legeredményesebb kezelést biztosíthatják.
A székletátültetéstől a kapszulákig
Még a leghatékonyabb donoroktól származó, kiváló minőségű mintákkal végzett székletátültetés sem tekinthető pontosan kiszámítható eljárásnak.
„A legnagyobb fenntartásom valószínűleg a székletmikrobiota-transzplantáció (FMT) kiszámíthatatlansága”
– mondja Sara Benterkia, a londoni Queen Mary Egyetem kutatója. Mint fogalmaz, az eljárás során egy teljes mikrobiális közösséget ültetnek át, ezért számos változót kell figyelembe venni. A donor személye, a minta előkészítésének módja és a befogadó szervezetének sajátosságai egyaránt befolyásolhatják, milyen változások következnek be a bélflórában. Emiatt a kezelés eredménye jelentősen eltérhet az egyes pácienseknél.
Crawford szerint a székletátültetés ugyanakkor fontos lépcsőfok lehet a jövőben alkalmazható, szabványosított kezelések felé. Már léteznek olyan készítmények, amelyek a székletből származó, jótékony baktériumokat használják fel.
A Ferring Pharmaceuticals például REBYOTA néven forgalmaz beöntés formájában alkalmazható készítményt, amely olyan donoroktól származó székletből készül, akiknek a bélflórája nagy mennyiségben tartalmaz hasznos baktériumokat. A Seres Therapeutics pedig VOWST néven olyan kapszulákat állít elő, amelyek meghatározott baktériumok spóráit tartalmazzák, szintén emberi székletből kiindulva. Mindkét készítményt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte a visszatérő Clostridioides difficile (C. difficile) fertőzés kezelésére.
A mikrobiomterápiák jelenthetik az orvoslás jövőjét?
Crawford úgy véli, hogy a C. difficile-fertőzés kezelésének jövője egyre inkább olyan kapszulákban rejlik majd, amelyek gondosan kiválasztott donoroktól származó mikroorganizmusokat tartalmaznak. Ezeket a baktériumokat laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben tenyészthetik, majd gyógyszerként alkalmazhatják. „Úgy gondolom, hogy a mikrobiomra épülő terápiák jelenthetik az orvoslás jövőjét” – fogalmaz a kutató.
A lehetőségek mellett azonban aggodalmak is megfogalmazódnak. Crawford szerint a modern életmód egyre nagyobb mértékben alakítja át a szervezetünk természetes mikrobiomját. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása például bizonyítottan csökkentheti a bélmikrobiom változatosságát. A kutató attól tart, hogy idővel elveszíthetjük azokat a mikroorganizmusokat, amelyek fontos szerepet játszhatnak a jövőbeli betegségek elleni védekezésben.
A bélrendszerünkben élő mikrobák sokaságát a trópusi esőerdőkben található, jótékony hatású növényi vegyületek gazdagságához hasonlítja. Ezekből az anyagokból a tudomány már számos hasznos összetevőt fedezett fel, miközben a bélrendszer mikrobiális világa még ennél is kiterjedtebb lehet.
„A gyomor-bél rendszerünk mikrobiomja sokkal gazdagabb, és legalább ennyire sokféleképpen segíthet bennünket. Egyszerűen természetesnek vesszük a létezését”
– figyelmeztet Crawford.
Forrás: BBC