2024. március 29. - Auguszta

Ásatásokat kezdtek Stonehenge-ben

Stonehenge feltárhatja titkait a legújabb ásatások nyomán, amelyekre 44 évi szünet után először kerül sor Nagy-Britannia legismertebb régészeti helyszínén. Az UNESCO örökségvédelmi listáján szereplő Stonehenge-dzsel kapcsolatban mindmáig viták tárgyát kép
2008. április 2. szerda 07:42 - Hírextra
A brit szigetek pogány múltjához kötődő régészeti helyszín feltárása olyan kényes téma, hogy a mostani kutatásokhoz a kabinet beleegyezése volt szükséges.

Az április 11-ig tartó régészeti feltárás során a kutatók elsősorban arra keresnek választ, hogy valójában mikor épült a történelem előtti korból származó Stonehenge. A régészeti projektet Timothy Darwill professzor, a Bournemouth Egyetem vezető Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság, a Society of Antiquaries elnöke irányítja. A két kutató az utóbbi években kiderítette azt a 250 kilométerre lévő helyet a dél-wales-i Preseli-hegységben, ahonnan a rejtélyes építmény egyik alapanyaga - a szürkéskék homokkő (kék kő) származhat. A továbbiakban a Preseli-hegységből származó kőmintákat a Stonehenge építményében találhatókkal hasonlítják össze.

"Az ásatások révén meghatározhatjuk, hogy mikor szállították a homokkőt a Salisbury-síkságra, s bővíthetjük ismereteinket arról a társadalomról, amely ezt az ambiciózus tervet véghez vitte. Így nemcsak azt állapítjuk meg, hogy mikor építették Stonehenge-t, de azt is, hogy miért" - mondta a projekttel kapcsolatban Geoffrey Wainwright. A tudósok feltételezése szerint a szürkéskék homokköveket Kr. e. 2600 körül rakták le, majd 200 évvel később eltávolították helyükről, ám ez csupán megközelítő időmeghatározás. Az ásatások során az eredeti kék kő maradványaira bukkanhatnak, amelyeket a modern szénizotópos eljárással megvizsgálva az építés pontosabb dátumát nyerhetik.

Mielőtt az óriási kőtömbök helyükre kerültek, a régészek szerint Stonehenge faépítmény lehetett, amelyet Kr.e. 3100 körül emelhettek Timothy Darwill szerint a mostani ásatás az első alkalom arra, hogy a modern tudományos technológiák segítségével oldják meg azt a problémát, amely oly sokat foglalkoztatta a szakembereket a középkortól kezdve, azaz, hogy miért volt oly fontos ez a kék kő távoli őseinknek, hogy ilyen messzeségbe voltak hajlandóak szállítani őket. A két kutató feltételezése szerint a távoli múltban gyógyító varázserőt tulajdonítottak ezeknek a kék köveknek.

"Ez a test és a lélek gyógyulásának helye volt. A Preseli-hegységet is mágikus helynek hitték, ahogy varázserőt tulajdonítottak az onnan származó köveknek is" - emelte ki Timoty Darwill. A tudósok arra is választ kaphatnak, hogy miként szállították a köveket. Feltételezések szerint a mintegy 80 1-4 tonnás kőtömböt a Preseli-hegységben lévő lelőhelyről szárazföldön, majd a tengeren, óriási tutajokon szállították, ahonnan az Avon-folyón úsztatták az építkezés színhelyéig 4-5000 évvel ezelőtt.
Forrás: hirado.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását