2024. november 3. - Győző

Százhúsz éve halt meg I. Vilmos

Százhúsz éve, 1888. március 9-én halt meg I. Vilmos porosz király, majd az egységes Németország első császára. III. Frigyes Vilmos porosz király második fia 1797. március 22-én született Berlinben.
2008. március 7. péntek 14:34 - Hírextra

Másodszülöttként bátyjánál kevésbé gondos nevelést kapott, de az ifjú herceg hamar rátalált a neki való hivatásra és katonának állt. Kilencévesen apja már hadnagyi rangot adományozott neki, a napóleoni háborúk idején a frontvonalban harcolt, társai szerint igen bátor katona volt.

Waterloo után diplomatapályára lépett, de az 1848-as forradalmi tavasz idején bátyja hatalmának megvédésére visszatért a fegyverekhez. A népszerűségéből sokat vesztő Vilmost a nép körében csak a "kartácsherceg" gúnynéven emlegették. 1858-ban fivére agyvérzést kapott, s többé nem volt képes eleget tenni uralkodói kötelezettségeinek. 1861-ben bekövetkezett halála után Vilmost koronázták királlyá, első lépései között Otto von Bismarck kancellárrá történő kinevezése szerepelt. A "vaskancellár" legyűrte a királlyal többször is szembehelyezkedő parlamentet, de néha még magát az uralkodót is, akit nem egyszer lemondásával fenyegetőzve tartott sakkban.

A két vezető legnagyobb kihívásának a német egység megteremtését tekintette, Ausztria nélkül, a protestáns poroszok vezetésével. Vilmos országa gazdaságilag megingathatatlan volt, növekedési mutatói a legmagasabbak voltak a kontinensen. A mezőgazdaság "poroszutas" fejlődést járt be, melyben a nagybirtok a mezőgazdaság modernizálásának élére állt, a tönkrement kisbirtokos parasztság a gyorsan fejlődő ipar rendelkezésére állt. Uralkodása alatt rohamosan bővült a vasúthálózat és Hamburg lett Európa legnagyobb kikötője. A további fejlődést azonban megakadályozta a politikai széttagoltság.

Bismarck katonaállammá fejlesztette az országot, bevezette az általános hadkötelezettséget. Az osztrákok "kiiktatása" Königgra:tz után Poroszország hegemóniájával és 20 másik német állam részvételével létrejött az Északnémet Szövetség. III. Napóleon francia császár azonban területi követeléseket támasztott Vilmossal szemben, majd hadat is üzent. Vilmos csapatai megalázó vereséget mértek a franciákra (még III. Napóleon is fogságba esett), majd 1871. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották az egységes Német Császárságot, melynek császára I. Vilmos lett.

Vilmos egyre nagyobb népszerűségre tett szert, bár ellenségei is voltak szép számmal, többször kíséreltek meg merényletet ellene, az utolsót 81 éves korában. Hathónapi lábadozás után visszatért a hatalomba, és még 10 évig ott is maradt, 1888-ban bekövetkezett halála után unokája örökölte a koronát. Az öreg császár népszerűségét mutatja, hogy számos emlékművet állítottak neki. A leghíresebb kétségkívül a II. világháborúban bombatalálatokat kapott Geda:chtniskirche a berlini Kurfürstendammon.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását