Orbán Viktor akkor többek között arra utalt: az új baloldal elfoglalta a szocialista pártot, s az "új baloldal" emblematikus figuráinak a miniszterelnököt, az uniós pénzek szétosztásáért felelős minisztert és a "Zuschlag Jánosokat" nevezte. Továbbá hozzátette azt is: az állami, uniós pénzeket "maffiamódszerekkel" osztják szét, tüntetik el.
A felperes jogi képviselője azzal érvelt, a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet addig, hogy ügyfelét megpróbálják befeketíteni, valótlan tényállításokkal úgy beállítani, hogy bűncselekmények elkövetésének részese lenne.
Az alperes jogi képviselője ugyanakkor azzal érvelt: felperes tévedett, amikor úgy vélte, Orbán Viktor tényállításokat tett, holott az alperes csupán közszereplőként fogalmazta meg politikai véleményét azzal az uniószerte közismert jelenséggel kapcsolatban, hogy problémák vannak az EU-s pénzek szétosztása körül.
De Bajnai Gordonnal közvetlenül összefüggő tényállítást nem tett Orbán Viktor, nem állította, hogy ő ellopott volna bármiféle pénzt - mondta.
"Rossz, aki rosszra gondol. Sajnálatos, hogy felperes úgy gondolta, ezt az inget magára kell vennie", holott ezt csupán a személyes, szubjektív érzékenysége okozhatta - vélekedett Orbán Viktor jogi képviselője, aki ugyanakkor hozzátette azt is: több alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a közszereplőknek, a közhatalom gyakorlóinak tűrniük kell az éles kritikát.
Mindezek miatt az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Fővárosi Bíróság várhatóan a következő április tárgyaláson dönt a Bajnai kontra Orbán uniós pénzekkel kapcsolatos személyiségi jogi perben.