Bíróság előtt a Magyar Gárda

"Az ügyben eljáró bíró a soron kívüli eljárás elrendelésére tekintettel a 2008. április 14. napjára kitűzött tárgyalási nap helyett az első tárgyalási napot 2008. március 12. napjára tűzte ki" - olvasható a közleményben.

A per soron kívüli tárgyalását Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerdai ülésén.

Lomnici Zoltán csütörtökön újságírók előtt azt mondta: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint soron kívüli eljárást az OIT bármely tagja kezdeményezhet és a testületnek a mindenkori igazságügyi és rendészeti miniszter is tagja. Draskovics Tibor ezért kezdeményezhette a soron kívüli eljárást, de mint az az OIT ülésén kiderült: erről a Fővárosi Bíróság elnöke, Gatter László már döntött és a határnapot is kitűzték.

A Fővárosi Bíróság sajtótitkársága még csütörtökön azt a tájékoztatást adta, hogy a per tárgyalását április 14-ére tűzték ki. Lomnici Zoltán arra az újságírói kérdésre, miszerint ennél hamarabbi időpontban nem tárgyalható-e a per, azt mondta: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács csak arra jogosult, hogy a soron kívüli eljárás indokoltságáról döntsön, a testület határnapot nem tűzhet ki.

A Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya december 17-én nyújtott be keresetet a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatása érdekében. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét. Az ügyészség tájékoztatása szerint keresetlevelük zömében a Tatárszentgyörgyön történteken alapul. Bizonyítékokat, felvételeket és egyéb adatokat szereztek be, amelyek alapján arra jutottak, hogy a szervezet feloszlatását kérik.

A Magyar Gárda 260, és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja december elején tartott felvonulást a Pest megyei Tatárszentgyörgyön A vidék közbiztonságáért címmel. Az eseményre annak ellenére került sor, hogy a rendezvényt a település polgármestere - megváltoztatva korábbi álláspontját - a roma társadalom ellen irányulónak minősítette, ezért visszavonta a korábbi területfoglalási engedélyt.

A Fővárosi Főügyészség már októberben közölte: törvénytelenül működik a Magyar Gárda, mert a szervezet egyes céljai, mint a katasztrófaelhárítási és rendvédelmi feladatok ellátása, nem szerepelnek az egyesület alapszabályában.