2024. június 12. - Villő

Nincs egyesülés!

Albánia és Koszovó még a távoli jövőben sem egyesülhet, a függetlenné váló Koszovóra jó szomszédként kell tekinteni - mondta az albán integrációs miniszter keddi budapesti tárgyalásai előtt az MTI-nek.
2008. január 29. kedd 11:14 - Hírextra

Nem hiszem, hogy Koszovó és Albánia valaha is egyesülhet. Koszovóra úgy kell tekinteni, mint egy jó szomszédra, akivel mély kapcsolatokat ápolunk. Mindenki, aki ismeri a történelmet, tudja, hogy az egyesülés elképzelhetetlen - mondta Majlinda Bregu, aki kedden Göncz Kinga külügyminiszterrel és Szentiványi Gábor szakállamtitkárral találkozik.

Hangsúlyozta: Koszovónak függetlenné kell válnia, hiszen egyértelművé vált, hogy nem lehet kompromisszumot találni Szerbia és Koszovó között, az Ahtisaari-terv követése az egyetlen lehetőség.

A dél-szerbiai tartomány nagyon hamar kikiáltja majd a függetlenségét - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, vajon Koszovó deklarálja-e elszakadását közvetlenül a szerb elnökválasztás után.
Majlinda Bregu szerint valószínűleg nem lesznek erőszakos cselekmények vagy fegyveres konfliktusok Koszovó függetlenedésekor, de ha mégis történne ilyen, az Szerbiának ártana a legjobban. Hozzátette: mindenki azon dolgozik, hogy a régióban stabilitás legyen és ennek a jó szomszédságpolitika a kulcsa.

Az albán integrációs miniszter úgy látja, semmi ok kételkedni abban, hogy a pristinai kormányzat garantálni fogja a kisebbségi jogokat Koszovóban. Az ott élő állampolgároknak ez nem is jelent problémát, a kérdés csak politikai szinten jelenik meg - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy Albánia elsőként szeretné-e elismerni a független Koszovót, Majlinda Bregu azt mondta, 1991 óta létezik egy parlamenti határozat, amelyben Albánia kinyilvánította, hogy Koszovónak függetlenné kell válnia. Ennek fényében pedig nem az a kérdés, hogy Albánia elsőként, vagy másodikként ismeri el az új államot.

Majlinda Bregu hangsúlyozta: országa a NATO- és EU-csatlakozás célegyenesébe ért. Albánia várhatóan meghívást kap a NATO-ba a szervezet tavaszi bukaresti csúcsán, az Európai Unióval pedig a stabilizációs és társulási megállapodás aláírása előtt állnak. Ez a folyamat nyáron lezárulhat, 2009-ben pedig tagjelöltté válhat Albánia.

A politikus azt mondta, budapesti látogatásának célja, hogy tovább fejlődjenek a magyar-albán politikai és gazdasági kapcsolatok. Habár a kétoldalú gazdasági együttműködés a kilencvenes évek elejéig nyúlik vissza, mértéke eddig nem volt jelentős.

Albánia várja a magyar befektetőket, elsősorban az energia- és a pénzügyi szektorban, valamint a turizmusban lehetnek nagy lehetőségeik a magyar cégeknek. Már most is vannak magyar vállalatok a balkáni országban, a Mol például erősen érdeklődik az albán nemzeti olajvállalat privatizációja iránt - mondta Majlinda Bregu, aki szerint a politikai kapcsolat erősödését segítheti, hogy a tervek szerint Sali Berisha albán miniszterelnök márciusban Magyarországra látogat.

Az albán integrációs miniszter kedden találkozik Eörsi Mátyással (SZDSZ), a parlament európai ügyek bizottságának elnökével is, délután pedig előadást tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását